Sok családban menetrendszerűen jön az összezörrenés az ünnepek alatt. Szerencsére, mint mindennek, ennek is megvan a magyarázata és a megoldása is.
Más, mint hétköznap
Legyen szó kisebb összeszólalkozásról vagy nagyobb szócsatáról, karácsonykor minden családnál előfordul kisebb nézeteltérés. A rohanás okozta felfokozott lelkiállapot mellett más is van, ami miatt érzékenyebbek vagyunk a kelleténél.
– A karácsonyt mindenki szeretné jól csinálni, de előfordul, hogy mindenkinél mást jelent a tökéletes ünnep. Ilyenkor a kedves kérdezés helyett hajlamosabbak vagyunk számon kérni a másikat, ami könnyen válhat egy vita kiindulópontjává. Általában mindenki jó szándékból csinálja azt, amit, a baj csupán az, hogy nehezen bocsátjuk meg, ha a másik terve különb a miénktől – magyarázta a Borsnak Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta.
– A másik dolog, hogy a megszokott hétköznapi rutin felborul. A mindennapos konfliktusokat csökkenti, hogy van egy jól bevált forgatókönyv, amihez mindenki tartja magát, ám ez ilyenkor eltűnik. Ha nincs egy jól kialakult ünnepi rend, akkor feszültséget generálhat a karácsony – mondta a szakértő.
Előjönnek a konfliktusok
Ám nem kell napközben konfliktusnak lenni ahhoz, hogy este mégis kirobbanjon a balhé. Mivel pár napig össze vagyunk zárva, ezért előjöhetnek korábbi sérelmek is, amelyeket már régen elfelejtettünk.
– Az ünnepek alatt kialakult konfliktusoknál hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezek éppen akkor keletkeztek, pedig nem. Az egész éves, szőnyeg alá söpört problémák is felbukkanhatnak ilyenkor, mivel nem köti le a figyelmünket a mindennapi teendő – mondta Kozma-Vízkeleti.
Ahhoz, hogy az ilyen eseteket elkerüljük, fontos, hogy a lehető legnyugodtabban várjuk az ünnepeket, és ilyenkor legyünk hajlamosabbak a kompromisszumokra, mint az év más szakaszában. Osszuk ki a feladatokat! A szakértő szerint az a legjobb, ha még időben felosztjuk a feladatokat, hogy mindenki tisztában legyen a dolgával. Így nemcsak a saját vállunkról vesszük le a súlyt, de sokkal élvezhetőbb is lesz a készülődés.
Vonjuk be a gyerekeket is!
– A legjobb, ha már időben megbeszéljük, mi hogyan lesz, ki felel a terítésért, a fáért, az ételért. Persze meglepetések így is adódhatnak, de közel sem annyi, mintha sem-mit sem terveztünk volna meg. Fontos az is, hogy le tudjuk magunkat csillapítani, ha valaki nem pont úgy végzi el a feladatát, mint ahogy azt mi elképzeltük. Nem szabad ezeket az apróságokat problémaként felfognunk, mivel ezek nem azért vannak, hogy minket bosszantsanak. Ez kell, hogy lebegjen a szemünk előtt. A lényeg, hogy mielőtt robbannánk, számoljunk el magunkban húszig, és ez alatt gondoljuk át, érdemes-e szóvá tenni a sérelmet, vagy a békesség kedvéért jobb, ha szemet hunyunk felette.
