Már rendszeresek az összecsapások a sárgamellényesek és a rendőrök között Emmanuel Macron dilettáns gazdaságpolitikája miatt, de a bukott szocialista miniszterből lett francia köztársasági elnök ennek ellenére sem akar visszalépni, pedig már pártján belül is többen felszólították rá.
Forrás: AFP
Macron nem enged a megszorításokból, a franciák széles rétegeit sújtó adóemelésekből és a pénzelvonásokból. Jacques de Saint Victor egyetemi tanár, jogtörténész, publicista a Le Figaróban közölt írásában azt írta: ami történik, az valójában logikusan következik Macron önmagát populistának nevező, de valójában neoliberális politikájából. Emiatt várható, hogy a kialakult konfliktus még jobban elmélyül, olyannyira, hogy az végül Macron bukásához vezethet. A neves történész szerint az ellentét már nem a bal- és a jobboldal, hanem a paloták és az utcák népe között van, amihez erősen hozzájárult a brüsszeli neoliberális uniós elit is, amely a politikát megfosztotta a lényegétől.
Franciaországban most már rendszeresek az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetők barikádokat emelnek, és festékkel dobálják a rendőröket, akik könnygázzal oszlatnak, és több helyen brutálisan lépnek fel. Mivel Macronra ez nincs hatással, a konfliktus szükségszerűen elmélyül majd. A francia elnök meghökkentően hasonló politikát folytat, mint az Olaszországban megbukott Matteo Renzi, így várhatóan ez is ugyanilyen fordulathoz vezet majd, vagyis Macron bukásához.
A híres történész összehasonlította a sárgamellényes mozgalmat az olasz 5 Csillagos Mozgalommal, amely szintén az interneten szerveződött, és azt állapította meg, hogy bár a különbségek még egyértelműek, a mélyben hasonló folyamatok játszódnak. A sárgamellényes mozgalom a közösségi hálón szerveződött teljesen spontán, és annyira távol áll a politika világától, hogy még vezetője sincs, míg az olasz 5 Csillag Mozgalom megalapulása óta egy alaposan strukturált mozgalom, két karizmatikus vezetővel. Ennek a mozgalomnak az lényege az volt, hogy az elitellenes hangulat győzött Olaszországban, és a történész szerint ez tör előre Franciaországban is.
A jelenlegi francia lázadásra, melynek a sárga mellény lett a jelképe, egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy homogén: olyan rétegek álltak benne egymás mellé, akik eddig még soha nem léptek fel együtt. Így Macron és a miniszterei hiába próbálják meg stigmatizálni a tüntetőket, ez nem sikerül nekik.
Az első, november 17-i blokádban ketten meghaltak, és több mint 500-an megsérültek.
A sárgamellényesek lázadása rendkívül drámai, több történész már most összehasonlítja a francia forradalommal, amikor megdöntötték a Régi Rendszert. Ez az összehasonlítás helyénvalónak tűnik, hiszen a sárgamellényesek alapvetően elitellenesek. A lázadások nem csak az üzemanyagok adójának emelése miatt robbantak ki, bár nem véletlen, hogy ez volt az, ami meggyújtotta a szikrát, mivel ez is hozzájárult ahhoz, hogy még mélyebb szakadékalakuljon ki az elit és az alatt lévő osztályok között.
A macroni rendszerben a leggazdagabbak kapják a legnagyobb adókedvezményeket, azért, hogy ennek a rétegeknek a kedvében járjanak. Emiatt az alattuk lévő rétegeket terhelik, vagyis a megszorítások a nyugdíjasoktól kezdve a kamionsofőrökön és a kétkezi munkásokon át a tanárokig mindenkit érintenek, éppen csak a leggazdagabbakat nem. Ez természetes úton vezet az elégedetlenséghez, és az olasz Matteo Renzi-féle események is bebizonyították már, hogy az ilyen politika bukásra van ítélve.
Így egyértelműen látható, hogy ami most Franciaországban történik, az teljesen törvényszerű és Macron csúfos bukásához vezethet majd.
(via Origo)
