A tragikus körülmények között elsüllyedt luxushajó maradványainak pontos helyét a XX. század legnagyobb rejtélyeként tartották számon a hajózástörténet rajongói – egészen 1985-ig. De mint később kiderült, a hajóroncs felfedezése valójában egy titkos katonai akció mellékszála volt csupán.
Titkos egyezség
Az elismert tengerkutatónak, dr. Robert Ballardnek nagy álma volt, hogy ő találja meg elsőként az óceán mélyén akkor már hét évtizede „rejtőző” Titanicot. És senki sem akarta annyira, mint ő. Ám az expedícióhoz pénzre volt szüksége. Az Amerikai Egyesült Államok haditengerészetéhez fordult, ahol belementek a kutatás támogatásába, de azzal a kikötéssel, hogy az összeget és a rendelkezésre álló időt két elsüllyedt amerikai atom-tengeralattjáró roncsainak felkutatására is használnia kell. Azt is kérték tőle, hogy vizsgálja meg, a reaktorok mennyire vannak biztonságban. A kutató kérése jól jött a haditengerészetnek, mivel az akció fedősztorija a Titanic keresése lett, de nyilvánvaló volt, hogy a legendás luxushajó nem érdekelte őket. – Egyezséget kötöttünk. Ha engedik, hogy azt csináljam, amit szeretnék, én is megteszem, amit ők kérnek – jellemezte a titokzatos megállapodást a tengerkutató.
Ezerötszázan vesztek oda
Tombolt a hidegháború
A végeredmény minden várakozást felülmúlt: Ballardék mind a három roncsot megtalálták. A USS Thresher 1963-ban veszett oda 129 fős legénységével együtt egy mélymerülési teszt során. A másik tengeralattjáró, a USS Scorpion öt évvel később süllyedt el, 99 tengerésszel, máig nem tudni, hogyan. A haditengerészet hiába kutatott a roncsok után, pedig az esetleges radioaktív sugárzás és egy környezeti katasztrófa miatt fontos lett volna tudni, mi történt. Ne felejtsük el, ekkor javában tombolt a hidegháború, az amerikaiaknak meg kellett bizonyosodni arról, hogy a csúcstechnológiás haditechnika roncsai nem került-e az oroszok kezébe.
A lövöldöző gejzírek felfedezője
Pár nap alatt rátalált
Robert Ballard különféle félautomata, felszínről irányított kutatórobotokat és mini-tengeralattjárókat épített. Ezekkel kereste a Titanicot is. 1982-ben készült el az Argo nevű mélytengeri robot terveivel, amivel már komoly esélye volt kutatni a 3700 méteres mélységben is, ahol a hajó roncsait sejtették. Az Argót kifizette a haditengerészet. A tengerfenéken a hajók süllyedéséből származó törmelék nyomát követve sikerült megtalálni a két tengeralattjárót, és megbizonyosodni arról, hogy a reaktorok nem sérültek meg. Bár a tábornokokat nem különösebben érdekelte Ballard valódi álma, mivel volt még néhány nap az eredeti határidôbôl, engedélyezték a kutatónak a Titanic keresését, ő pedig meg is találta.
