Bizarr művészet - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Manapság a világ leghíresebb festményeként tartják számon a Mona Lisát - de nem volt ez mindig így. Hírnevét egy szobafestőnek köszönheti. De miért is?
Nem csak Leonardo da Vinci leghíresebb műve, de alighanem a művészettörténet legismertebb alkotása a Mona Lisa. Nem hinnénk, hogy akad olyan ember, aki ne ismerné a különös mosolyú hölgyet ábrázoló reneszánsz alkotást. Azonban nem volt ez mindig így. A XX. század elején még csak egy volt a Louvre sokezer festménye közül - a szakmán kívül nem sokan tulajdonítottak neki különösebb figyelmet. Aztán jött egy szobafestő, Vincenzo Peruggia, és minden megváltozott. Az olasz férfi ugyanis 1911. augusztus 21-én ellopta a képet a párizsi múzeumból.
Picassót is gyanúsították
A festmény viszonylagos ismeretlenségét jól mutatja, hogy a rablást nem is fedezték fel, csak másnap, a nyitás után, amikor is egy festőművész, Louis Béroud egy picit gyönyörködi szeretett volna a da Vinci-műben, de csak a keretet tartó kampók fogadták a festmény hűlt helyén. Eleinte azt hitte, az intézmény fotósai vitték el, hogy egy-két felvételt készítsenek róla - pár óra múlva azonban bizonyossá vált: rablás történt.
A francia költő, Guillaume Apollinaire volt az első komoly gyanúsított, akit le is tartóztattak - ő azonban jóbarátját, Pablo Picassót mártotta be, akit szintén bevittek kikérdezni. Végül mindkét művész tisztázta magát. Csak két évvel a rablás után derült ki, hogy a képet a szakmáját tekintve szobafestő, korábbi Louvre-alkalmazott Peruggia lopta el. A tolvaj ugyanis 1913-ban megpróbált a firenzei Uffizi képtárral egyezkedni a mű eladásáról - a képtár igazgatója azonban feljelentette őt.
Olaszországi tárgyalásán Peruggia hazafias cselekedetként magyarázta tettét. Mint mondta: vissza akarta adni az itáliai művész örökségét hazájának. Végül egy év börtönre ítélték, de csupán hat hónapot ült le belőle.
Hősként tisztelték
Az olasz közvélemény igazi hősként ünnepelte a képtolvajt. Noha az Uffizi visszaszolgáltatta a Mona Lisát a Louvre-nak, az átlagemberek többsége elhitte és dicsőítette Peruggia hazafias magyarázatát. Persze nem kizárt, hogy valóban ez is közrejátszott a műkincsrablásban, de lehetett ennek egy sokkal prózaibb oka is. Bizonyos feltételezések szerint ugyanis egy olyan megrendelő állt a lopás mögött, aki több másolat birtokában is volt, amiket így igen magas áron tudott eladni az amerikai feketepiacon - míg az eredeti kép végig Európában, Peruggia lakásán maradt.
A különös rablás volt az, ami a festményt igazán megismertette a nagyközönséggel, így alapvető szerepet játszott abban, hogy a Mona Lisa azzá vált, ami ma.
Magyar rendező vitte először filmre
Az 1911-es rablást több alkalommal is megfilmesítették, először azonban egy elsősorban a németeknél alkotó magyar rendező, Bolváry Géza állított mozgóképes emléket Vincenzo Peruggia akciójának. A Der Raub der Mona Lisa (Mona Lisa elrablása) című mozit 1931 augusztus 25-én mutatták be Németországban - azaz szinte napra pontosan a rablás huszadik évfordulóján.
