Tudja, miért állítunk fát karácsonykor? És azt, hogy miért éppen mákos, diós bejglit eszünk?
Legszebb, legbensőségesebb ünnepünk a karácsony, az emelkedett hangulat, a jóság, a szeretet és a meglepetések mellett nagyon sok megszokott dolgot, automatizmust is tartalmaz. Mindenki tudja például, hogy ez a családi ünnep együtt jár a fenyőfa feldíszítésével, a bejglivel és a hallal. De belegondolunk abba, hogy honnan ered a karácsonyfa-állítás szokása? No és miért éppen diós és mákos sütemény, bejgli kerül az asztalra?
Nem biztos, hogy tudjuk ezekre a választ, de mégis nemzedékről nemzedékre hűen vagy csak kis változtatásokkal követjük a hagyományt. A karácsonyi szokások többsége a babonák, hiedelmek világából származik.
A faállítás eredete
A karácsony elképzelhetetlen karácsonyfa nélkül. A zöld szín az új élet reményét jelképezi, míg az ágak spirális elrendezése az életspirált mintázza. A karácsonyfa-állítás kezdetéről több elmélet ismert, ám abban megegyezik a tudomány, hogy a „karácsonyfa”, vagyis a feldíszített fenyőfa Németországból származik.
Magyarországon is a német származásúak honosították meg a 19. században, ám az életfát jelképező örökzöld ágat sokkal régebb óta ismerték őseink. Kezdetben a karácsonyfákat is gyümölcsök, fényes papírba csomagolt diók díszítették. Szaloncukrot az 1800-as évek végén akasztottak rá először, amit a polgári lakásokban a szalonban állítottak fel, innen ered az elnevezés.
Alma, dió és mák jelentése
Az ünnepi ételek a babonás időkből származnak. Az alma a termékenység szimbóluma, ezért is szokás, hogy szenteste három almát merítenek a kútba, majd a gyümölcsből egyet az állatoknak, egyet a termőföldnek adnak, a harmadikat pedig annyi gerezdre vágják, ahány tagja van a családnak. Ez jelképezi az egészséget és az összetartást a következő évre.
A diót rontás ellen vagy jósláshoz alkalmazzák. Ha valaki karácsonykor rossz diót tör fel, annak vigyáznia kell, mert jövőre beteg lehet.
A mákot rontásűzőnek használták a magyar hitvilágban. Az elszórt mákkal a rossz szellemeket lehetett távoltartani, mert a babona szerint a léleknek szemenként kell felszedegetnie. A mákos ételektől olyan bőséges termést reméltek, mint a mákszemek sokasága.
A hiedelmek alapján, ha szerencsések szeretnénk lenni, az ünnepi asztalra piros terítőt kell tenni, mert boldogságot hoz. Az étkezés után nem szabad leszedni az asztalt, a maradéknak másnap reggelig ott kell maradnia, hogy a jó manók, szentek, angyalok ne maradjanak éhen, ezért cserébe szerencsét fognak hozni.
Szilveszteri babonák
A szilvesztert sok helyen ünneplik sertéshússal. Egyes magyarázatok szerint azért, mert a malac az orrával előre túr, vagyis a jövőbe mutat, és közben a szerencsét is kitúrja a földből. Másrészt a malac kövérsége, hája jelképezi a jólétet. Mi, magyarok leginkább virsli és sült formájában fogyasztjuk.
A hagyományok szerint a hallal elúszik a szerencse, így nálunk ritka a szilveszteri halétel. Bizonyos országokban azonban az a mondás járja: annyi pénzed legyen, mint a hal pikkelye, így az is előfordul, hogy néhány halpikkelyt tesznek a pénztárcájukba, hogy segítsék a gyors meggazdagodást.
A bab, a borsó és a lencse is a gazdagságot szimbolizálja, ezért kedvelt újévkor. Nem ajánlott viszont szilveszterkor a rák, mert hátrafelé halad, ezért a kudarcot szimbolizálja. A csirke sem javasolt, mert hátrafelé kapar, ami a múltban való bánatot jelképezi. Egy másik elmélet szerint a szárnyashús azért nem jó választás, mert elrepülhet a jó szerencsénk. S végül egy jótanács: a tányérunkon még akkor is hagyjunk valamit, ha nagyon ízlett az étel, mert a maradék biztosítja, hogy a következő évben is mindig legyen ennivalónk.
Nemzetközi tedd, ne tedd!
- Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Amit az újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz az egész évre, ezért ne vitatkozzunk, ne veszekedjünk!
- Újév napján az üres zsebek szegénységet vetítenek előre, ezért tele kell rakni pénzzel.
- Az új esztendőt nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket ki kell egyenlíteni
- Elsején ne adjunk ki semmit a házból, mert sok kiadásunk lesz egész évben.
- Ollót használva elvágjuk a szerencsénket.
- Fontos az első látogató. Ha rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház lakóit. Szerencsés, ha az első látogató férfi.
- Akitől ezen a napon csókot kapunk, az egész évben szeretni fog bennünket.
- Svájcban pontban 12 órakor 12 korsó sört kell meginni, ez hoz szerencsét az új évben.
- Görögországban amint az újév elkezdődik, azon nyomban minden órát fel kell húzni a házban.
- Szlovákiában az ünnepi asztalterítő alá pénzt kell tenni.
