<p>Egyáltalán nem meglepő a szakértők szerint, hogy egyre több hód rágta fát lehet látni akár városokban is. A visszatelepítésük olyan jól sikerült, hogy már megbecsülni is nehéz a számukat.</p>
Annyira elszaporodtak az országban az egyébként jelenleg védett hódok, hogy az illetékes hatóság fontolóra veszi, hogy ismét lehessen vadászni a prémes jószágokra. A napokban a Tisza árterében fotóztak körberágott fákat. Legalább tíz törzs esett áldozatul a rágcsálóknak, emiatt feltételezik, hogy nem is egy hód esett neki a fáknak, hanem egy egész család.
Vacsi készült belőlük
Eredetileg hazánkban is őshonos faj az eurázsiai hód, azonban 1865-ben a vadászat miatt teljesen eltűnt. Bundája egy időben keresett árucikk volt, a vízhatlan, sűrű és meleg prémből téli ruhákat és sapkákat varrtak. Gyógyszerészeti és kozmetikai alapanyagnak pedig a hódpézsmát keresték. Ez az a mirigy, amellyel az állatok megjelölik a területüket. Ráadásul a XV. században a hódot „halnak” nyilvánították, ekkortól fogyaszthatóvá vált böjti időszakban is. Ez a három ok, megtetézve a folyószabályozások árterekre gyakorolt hatásával együttesen vezetett oda, hogy a hód százötven évre eltűnt Európa nagy részéről.
Nincs ellensége
Az első tudatos hód-visszatelepítésre 1991-ben került sor, ekkor hét bundás jószágot engedtek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Tiszafüredi Madárrezervátumban a Tisza-tavon. A Duna mentén spontán felbukkantak egyedeik a Szigetközben, Dunaalmás, Neszmély, Esztergom, Csepel-sziget, Paks környékén és a Gödi-szigeten. 2008-ig 234-et engedtek szabadon, a Duna, a Tisza és a Dráva mellett. A szakértő szerint azonban nem könnyű megbecsülni, hogy most mekkora lehet a populáció.
– Egyáltalán nem meglepő a szegedi eset, csúcsragadozóik hiányában mostanra annyira elszaporodtak, hogy a Duna és Tisza mentén is okoznak károkat. Már most is adnak ki engedélyt arra, hogy befogjuk az ártalmas példányokat, de a legjobb az lenne, ha a természeti tényezők, természetes ellenségeik szabályozni tudnák az állományt. Jelenleg csak aktív emberi beavatkozással lehet megelőzni, csökkenteni a károkat – mondta a Borsnak dr. Hegyi Zoltán, a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre.
Fákat döntenek ki
Ősszel ezeknek az állatoknak az étrendje drasztikusan megváltozik. A parton elfogynak a lágy szárú vízinövények, ezért máshol keresnek friss, tápanyagban gazdag hajtásokat. Késő ősszel és télen elsődleges táplálékforrásuk a fák vékony ágai és rügyei, amit viszont elsősorban a testalkatuk miatt képtelenek elérni. Ezért aztán a fa kidöntéséhez folyamodnak, egy combvastagságú fűzfa elcsócsálásához egy kifejlett hódnak egy éjszaka sem kell. Az elvékonyodott törzs könnyen törik, és általában a vízbe esik. Innen már könnyedén elérik a rügyeket. A friss ágakat tutajokba gyűjtik, így ha esetleg a folyó vagy a hódvár bejárata be is fagy, a jég alatt is találnak táplálékot.
Híres hódok
Néhány évvel ezelőtt több hód is nagy népszerűségnek örvendett a fővárosiak körében. Nagyjából öt éve tartotta lázban a Népsziget környékét Újpest híres Morcos Hódja. Az állatot többször próbálták levideózni, ám rendszerint mindenkire füttyentett és odébbállt. Később lett egy újabb sztár a lágymányosi Kopaszi-gát környékén. Kétség sem fér hozzá, hogy ő volt a leghíresebb mind közül, ugyanis Horváth Ádám Az év természetfotósa versenyében a róla készült képpel Kezünkben a Föld kategóriában első díjat nyert.
