<p>A katedrális világhírű harangtornya csodaszép alkotás, de nem lehetne ilyen híres, ha nem volna ilyen ferde. Ennek ellenére több kísérletet tettek arra, hogy egyenesbe hozzák. A földrengésektől pont az óvja meg, amitől ilyen ferde. </p>
Kóklerek miatt híres
Az olaszországi Pisa városának ékessége, a román stílusban épült ferde torony alapkövét 1173. augusztus 9-én rakták le, és majdnem kétszáz éven keresztül építették.
A tervezők a kő mellett javarészt toszkán márványt használtak, a statikai problémák pedig már a munka első éveiben megjelentek. A torony azért lett Itália leghíresebb épülete, mert a tervező Pisano fivérek nem számoltak a gyenge altalaj veszélyeivel, így pont a szakmai hibáikkal tették halhatatlanná.
A tornyot az 1270-es évek során négy emelettel magasították, méghozzá úgy, hogy valamelyest ellensúlyozzák a dőlést. Az 58 méter magas torony a munkák befejezése utáni századokban is komoly fejtörést okozott az építészeknek, de a próbálkozások inkább csak rontottak a helyzeten. Az 1930-as évekre az eltérés már meghaladta az öt fokot, ezért Mussolini rendeletére betonozással próbálták meg stabilizálni, de sikertelenül.
Túlélt négy földrengést
A szakembereket régóta foglalkoztatta, hogy ha a torony ilyen instabil, akkor hogyan élhetett túl épségben legalább négy pusztító földrengést is? Úgy gondolták, hogy már egy kisebb erejű rengés is romba dönthetné az épületet, de még a jóval erősebbeknek is ellenállt az évszázadok során.
A megoldás szó szerint abban a laza talajban rejlik, amely előidézte a süllyedést. A torony nagy magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentősen módosítja az épület úgynevezett vibrációs sajátosságait. Ez magyarul azt jelenti, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával.
Banánra emlékeztet
A torony az elmúlt években sokat egyenesedett, persze nem magától. A fontosabb pisai műemlékek karbantartásával megbízott Opera Pirmaziale Pisana mérnöke, Roberto Cela szerint évekig lehet még korrigálni a ferdeségen. Legutóbbi mérések szerint jelenleg újabb négy centimétert javult a helyzet, miután csöveket fúrtak az alap alá.
A tizennégy és fél ezer tonnás épület mozgását igen komoly részletességgel tanulmányozzák: a szakértők óránként végeznek méréseket. A torony a nyári melegben deformálódik és kevésbé ferde. Ilyenkor déli irányba dől, mert a déli homlokzata melegszik és a kő kitágul, eközben pedig egyenesedik.
Robert Cela szerint azonban hiába a rengeteg munka, a torony sosem lesz egyenes. Szerinte egyébként jelenleg enyhe banánformája van.
Mocsárra építették
A világ ferde tornyaiban egy közös biztosan van: egyik sem szándékosan dől a föld felé.
A németországi Hegyi Boldogasszony templom az 1300-as évek végén épült és csak háromszáz évvel később hajlott el. Akkor még „megigazították”, ám egy 1908-as földcsuszamlás után függőlegesen kettéhasadt, ezért acélkapcsokkal kellett összeilleszteni, de még így is a világ második legferdébbje.
Az első helyen is egy német templom áll. Suurhausen község vöröstéglás gótikus szentélyét egy mocsaras területre építették, ahonnan tucatnyi fát vágtak ki, hogy az épület a földben maradt törzsdarabokon álljon. A fák csonkjai azonban rohadni kezdtek, és egy idő után semmivé foszlottak a torony alatt.
