A Krisztus előtti harmadik században kelták vertek tanyát a mai Csongrád megyei Tiszasziget területén, ahol már Árpád-kori településmaradványok nyomaira is bukkantak. Az 1700 lelket számláló település kultúrtörténeti relikviaként számon tartott bronzkori lelőhelye most eladó: a Szélmalom-domb két családi házzal egy „csomagban” közel 25 milliót kóstál.
A település a két nagy folyó a Tisza és Maros ártere között keletkezett, egy szigetszerű árvízmentes területen fekszik. A község északnyugati legmagasabb részén elhelyezkedő Szélmalom-dombot kínálják eladásra. A területe 4767 m2, különleges szépségét egyedi elhelyezkedése kölcsönzi. A hirdetésben – amit a Délmagyarország szúrt ki – kiemelik, az ingatlan elhelyezkedése és adottsága miatt kiválóan alkalmas falusi turizmusra, lovasfarm, állatsimogató, kerékpáros-pihenőhely kialakítására, apartmanok, vendéglő üzemeltetésére.
Az örökségi nyilvántartás szerint régészeti lelőhelynek minősül minden olyan földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók. Ilyen területen építkezni pedig a természetes izgalom mellett külön kihívást jelenthet.
A kulturális örökség védelméről szóló törvényből ugyanis kiderül, a régészeti lelőhelyen történő építkezésnél bármilyen engedélyköteles földmunka jóváhagyását a szakhatóságként eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megelőző feltáráshoz kötheti. Ezt a területileg illetékes múzeum végzi, a költségeket pedig a tulajdonos állja.
A nem nyilvántartásba vett régészeti lelőhely esetében ha valami mégis előkerül a földből, a munkát abba kell hagyni, és értesíteni kell az önkormányzat jegyzőjét. Ilyenkor rövidebb, mentő feltárás várható, amelyet már az említett múzeum finanszíroz.
