Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei milyen szinten kerültek a Soros-hálózat szorításába kerültek, jól mutatta, hogy 2017 október 19-én az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely úgy reformálja meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírja az addig alapvetőnek számító uniós elvet - írja a<a href="http://magyaridok.hu" target="_blank"> Magyar Idők</a>.
Jean-Claude Juncker, Frans Timmermans, Emanuel Macron vagy éppen a migrációs biztos, Dimitris Avramopoulos is szerepel Soros György személyes találkozóiról készült feljegyzésekben. Az, hogy miről egyeztetett velük, egyelőre csak sejthető, konkrétumokat nem árulnak el a találkozókról. Azonban az jól látható, hogy nem csupán a milliárdos tőzsdespekuláns, hanem alapítványainak munkatársai is rendszeresen találkoztak az európai vezető elit tagjaival, a nyilvánosan elérhető adatok szerint leginkább „ismeretlen témában”.
Egy finn portál szerint Soros többször is egyeztetett Jyrki Katainen finn, illetve Vera Jourová cseh biztossal is. A lap felidézte,
Soros lobbiszervezetének munkatársai saját bevallásuk szerint szinte heti rendszerességgel találkoznak az Európai Bizottság tagjaival vagy munkatársaival.
Míg a médián keresztül a közvéleményt formálta, lobbistáival a parlamenti képviselők munkáját irányította az amerikai tőzsdespekuláns, a lobbyfacts.eu portál adatai szerint 2013-ban kettő volt, majd 2014-ben már hétre nőtt azoknak az akkreditációval rendelkező alapítványi munkatársaknak a száma, akik rendszeresen szerveztek például találkozókat bizottsági tagokkal, vacsoráztak Martin Schulzcal, ezekről pedig rendszeresen jelentéseket írtak főnöküknek, Soros Györgynek. Az egyik ilyen feljegyzésben olvashattuk, hogy Alex Soros 2016-os brüsszeli látogatását „premiernek” nevezik, Soros fia ekkor ismerkedett meg az alapítványi munkatársakkal személyesen is és egyeztetett a jövőbeli tervekről. Ebben a jelentésben egyébként Göncz Kinga neve is szerepel.
Soros György az amerikai választásokon túl az Európai Parlamentben (EP) is jelentős befolyást szerzett néhány év alatt, lobbistái több millió eurót költöttek arra, hogy a megfelelő bizottsági tagokkal vagy éppen a parlament elnökével kiváló kapcsolatot ápoljanak, írta korábban is a Magyar Idők.
Soros szervezete egészen elképesztő módon szivárgott be az Európai Parlamentbe. Izgalmas látni, hogy az Open Society Foundations tagjai, bár már 2008-tól jelen voltak Brüsszelben, igazán csak a 2014-es választásokra fókuszálva aktivizálták magukat, majd pedig a migrációs hullám kezdetekor kapcsoltak turbófokozatra, és lett hivatalos akkreditációval rendelkező tucatnyi lobbistájuk, akik naponta jártak be a parlamentbe és fejtették ki „áldásos” tevékenységüket. 2016. január 1. és december 1. között a lobbizási költségek a hivatalos adatok szerint 2 250 000 és 2 499 999 euró közötti összeget tettek ki, ekkor a tizenhét lobbista közül tíz akkreditációval is rendelkezett. 2017-ben újabb két lobbistával bővült a csapat, akik ötvenszer (!) jártak a bizottság vezetőinél.
A lap talált egy másik listát is, ami a 2014 novembere óta tartott találkozókat foglalja össze az Európai Bizottság biztosaival, kabinettagjaival vagy főigazgatóival; az alacsonyabb szintű munkatársakkal végzett egyéb lobbitevékenységekről az Európai Bizottság nem tesz közzé információkat. A negyvenöt találkozóról készített feljegyzés között pikáns adatokra is bukkantunk: Franz Timmermansszal és Jean-Claude Junckerrel 2015 óta rendszeresen egyeztettek az EU ügyeiről, kiemelten a migrációs helyzetről, na és persze Magyarországról is. Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy például a migránsok munkaerőpiacra történő integrálásáról szóló szavazáson csak az a három szlovák képviselő szavazott igennel, akik szerepeltek a „Soros-barát” listán, de a többi referendumon is izgalmas megnézni, hogy a 226, Soroshoz köthető képviselő rendszeresen úgy voksolt, ahogyan azt az OSEPI tagjai tették volna.
Az Open Society European Policy Institute (OSEPI) saját magát a Nyílt Társadalom Alapítványok „uniós szakpolitikai karjaként” (EU policy arm) határozza meg. A brüsszeli döntéshozók felé befolyásos tanácsadó Soros-intézet elvileg a döntéshozatali folyamatokhoz szükséges tájékoztatást említi legfőbb feladatai között, azonban valójában a politikai nyomásgyakorlás eszközeként lép fel.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint több mint 20 alkalommal volt hivatalos találkozója Soros Györgynek a legfontosabb uniós biztosokkal azóta, hogy Juncker 2014. november 1-jén hivatalba lépett.
A bizottság naptárából vagy éppen Sorosék közösségi oldalai alapján kijelenthető, hogy az Open Society European Policy Institute EP-akkreditációval rendelkező 12 lobbistája 52 alkalommal, vagyis szinte heti rendszerességgel találkoznak a bizottság képviselőivel.
Jean-Claude Junckerrel 2015. március 20-án szinte titokban egyeztetett Soros György, a 2017. április végi találkozójuk viszont már nagy port kavart és számos kérdést is felvetett uniós berkekben. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő akkor írásbeli kérdést is feltett a témában, egyebek mellett azt szerette volna megtudni, hogy a Bizottság miért nem tájékoztatta a nyilvánosságot Juncker és Soros találkozójának pontos témájáról és arról, hogy az sikeres volt-e. A magyar képviselő azzal érvelt, hogy minden uniós polgárnak joga van az átláthatósághoz és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréshez, ezért szeretne választ kapni arra, hogy melyik párt kezdeményezte az ülést, azon pedig milyen tételek szerepeltek. Kíváncsi volt arra is, hogy az ülésről készült jegyzőkönyv vagy írásbeli feljegyzés hol érhető el. Kérdéseire érdemi választ nem kapott.
De azt sem tudni, hogy miért volt fontos az Európai Bizottság alelnökével is rendszeresen egyeztetnie. A nyilvánosan elérhető adatok szerint Frans Timmermans 2015. szeptemberében New Yorkban tartott megbeszélést „ismeretlen témában” a OSEPI munkatársaival, majd 2017 áprilisában részt vett Brüsszelben egy meetingen Sorossal, aki előtte levő napon éppen Junckerral egyeztetett „ismeretlen témában”.Timmermans egyébként azóta is rendszeresen egyeztet a filantróp szervezetével – vagy személyesen a tőzsdespekulánssal -, 2018 -ben például háromszor is találkoztak: áprilisban, júniusban és novemberben, ekkor Európa jövőjét vitatták meg. Egyebek mellett arra kerestek választ, hogyan lehet az uniós tagországokat összetartani és megerősíteni.
Soros emberei gyakorlatilag az unió „kormányüléseinek” rendszeres résztvevői, szinte hetente járnak Junckerék nyakára.
A migrációs biztossal, Dimitris Avramopoulos-sal is egyeztettek, vele 2015. júniusában és novemberében találkoztak a lobbisták Brüsszelben. Róla egyébként közben már az is kiderült a DCLeaks hekkercsoport által kiszivárogtatott dokumentumokból, hogy ő maga a 2015-ös menekültválság idején 24-48 órás jelentéseket írt Soroséknak. Hogy miért neki tett jelentést, az sejthető.
Azt, hogy az Európai Unió főbb döntéshozói, valamint testületei milyen szinten kerültek a Soros-hálózat szorításába kerültek, jól mutatta, hogy 2017 október 19-én az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta azt a javaslatot, amely úgy reformálja meg az uniós menekültügyi és menedékkérelmezői rendszert, hogy felülírja az addig alapvetőnek számító uniós elvet – vagyis azt, hogy az a tagállam felelős a menekültkérelmek elbírálásáért és rendezéséért, ahová először beérkeztek a migránsok.
Ehelyett a Soros-szakértőkkel megtámogatott szakbizottság azt a javaslatot tette, hogy az Unió külső határain keresztül egy tagállamba beérkezett migránsokat ezentúl először regisztrálják, majd szétosztják az Unió tagállamai között. Négy héttel később, november 16-án az Európai Parlament (EP) plenáris ülése már jóvá is hagyta a jelentést 390 szavazattal, 175 ellenében, 44 tartózkodás mellett.
A lap említi a Sargentini- jelentés elfogadását is, melyet az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én szavazott meg. Mint ismert: a holland zöldpárti EP-képviselő az emberi jogok állítólagos sérülésére hivatkozva arra kérte az Európai Parlamentet, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét alkalmazza Magyarországgal szemben.
A Sargentini-jelentés bár nem érte el az uniós alapszerződés által megkövetelt, valamennyi leadott szavazat kétharmados többségét, a parlament elnöke és az esetleges szavazatszámláló bizottság az uniós alapszerződést megsértve mégis azt hirdette ki, hogy a jelentés megkapta a szükséges többséget.
Az Európa Parlamentben azonban január 30-án ismét napirendre kerül a magyarországi helyzet, talán nem meglepő, hogy az újabb vitát éppen Judith Sargentini pártja kezdeményezte. A bevándorláspárti frakció szerint egyebek mellett a mostani kormányellenes tüntetések, a munka törvénykövének módosítása, valamint a közigazgatási bíróságok létrehozása miatt indokolt egy újabb vita. Soros pedig egyre szélesebb körben lobbizik az EP berkeiben, újabb és újabb egyeztetéseket tart az uniós vezetőkkel – „ismeretlen témában”.
