Kivel ne fordult volna már elő, hogy elfelejtett valamit? Nem kell azonnal megijedni, ha ezt tapasztaljuk magunkon, de egy pont után már kényszercselekedetek alakulhatnak ki.
Félelemmel is elindulhatunk
Kihúztam a vasalót indulás előtt? Bezártam az ajtót? Mit hagytam otthon? – ezek azok a kérdések, amelyek szinte mindennap elhangzanak valakinek a szájából. A feledékenységnek több oka is lehet, különböző betegségeken át az agyunk zavaráig, de a túlhajszoltság is a kiváltó okok között van. Sokan vitaminokhoz vagy gyógynövényekhez nyúlnak, hogy serkentsék az agyműködésüket, pedig ennél egyszerűbb módja is van az emlékezésnek.
– Sokat segít, ha a tevékenységek közben hangosan kimondjuk, hogy éppen mit csinálunk, így könnyebben megmarad az emlékezetünkben a cselekedet. Ha mégis úgy lépünk ki az ajtón, hogy hiányérzetünk van, akkor ha eléggé megbízunk magunkban, nyugodtan útnak indulhatunk a félelmeinkkel együtt ís, így biztosan nem fogunk kóros feledékenységbe kerülni – magyarázta dr. Makai Gábor pszichológus.
Kényszerré válhat
Ha nem fojtjuk el még az elején a folyamatos önellenőrizgetést, akkor előbb-utóbb kényszeres cselekedetek is kialakulhatnak.
BORS-TIPP:
– Kényszerré akkor válik valami, amikor szorongunk, és kicsúszik a kezünk közül az irányítás. Ez már betegségnek számít – magyarázta a szakértő. Ha minden reggelt úgy kezdünk, hogy kétszer-háromszor is visszamegyünk a lakásba valamit megnézni, akkor ez azt is jelentheti, hogy nem bízunk meg magunkban, nem tartjuk a kezünkben az irányítást. Ilyenkor jönnek képbe a babonák is, amelyek még inkább hozzájárulnak a kényszercselekvések kialakulásához. – Például ha visszamegyünk a lakásba, és nem ülünk le pár másodpercig, ahogy a babona tartja, akkor biztosan valami szörnyű dolog fog történni. Ez tud átcsapni kényszerré, amikor már teljesen átitatja a gondolkodásunkat a tevékenység – mondta dr. Makai.
Tornáztassuk az agyunkat
Dr. Domján László agykontrolloktató szerint az agy úgy viselkedik, mint az izmaink: akkor működik jól, ha rendszeresen használjuk. Segítenek az érzelmek:
– Az érzelmeknek kulcsszerepük van az emlékezésben, ezért ha valamit jól meg akarunk jegyezni, erős emóciókat kell hozzá társítani – ajánlja a szakértő. Ez azt jelenti, hogy ha rossz az arcmemóriája, akkor olyan ismerőshöz kapcsolja, akire hasonlít az illető, vagy éppen pozitív vagy negatív élmény társul hozzá, így biztosan meg tudja jegyezni a nevét.
Többféleképpen jegyezze meg: Amit olvasunk, annak 10, a hallottak 20, míg a látottak 30 százalékára emlékszünk. Így ha hallottunk valamit, akkor azt mondjuk el, és képzeljünk is el hozzá valamit, így az információ 70 százaléka megmaradhat.
Pihenés: A kialvatlanság és a stressz megnöveli a feledékenység mértékét. Az alvás mellett pár perces, csukott szemes relaxációval is jót tehetünk az agyunknak.
Összehangolt agyfélteke: A két agyfélteke koordináltabb és hatékonyabb munkáját, ezáltal a memória működését segíti az alábbi gyakorlat: képzeljen maga elé egy nagy X-et, és közben néhányszor érintse meg felváltva a jobb kezével a felhúzott bal térdét, majd a bal kezével a jobbat – mondja a szakértő.
