Az uralkodó hat napig is életben maradhatott, miután hivatalosan i. e. 323. június 10-én, harminckét éves korában kimondták a halálát.
Egy orvosnő azt állítja, megfejtette Nagy Sándor halálának rejtélyét. A történelemtudósok eddig úgy vélték, III. Alexandrosz makedón királlyal tüdőgyulladással súlyosbított malária vagy a mértéktelen alkoholizálás végzett.
Az új kutatási eredmények szerint viszont egy igen ritka bénulást okozó autoimmun-betegség, a Guillain-Barré szindróma az oka a nagy hadvezér halálának. Az új-zélandi tudós, Katherine Hall abból jutott erre a következtetésre, hogy Nagy Sándor teste a halála után hat nappal sem mutatta a bomlás jeleit. A Dunedini Orvostudományi Egyetem oktatója, gyakorló orvosa szerint a betegséget Alexandrosznál a halálakor gyakori Campylobacter pylori baktérium okozhatta.
A tudósnő még ennél is tovább megy elméletében, szerinte ugyanis Nagy Sándor teste nem azért nem mutatta az oszlás jeleit hat napig, mert akkor még meg sem halt. A szindróma állandó végtagi zsibbadással jár, ami az egész testre kiterjed, végül bénulást okoz akár úgy is, hogy a tudat teljesen ép marad közben.
Az ókorban a halált a légzés alapján állapították meg, a bénulás miatt azonban alig lehetett érzékelhető az uralkodó lélegzete. Így nem csodás tettei kellettek ahhoz, hogy a teste ép maradjon, hanem bizony az, hogy valójában Nagy Sándor hat nappal túlélte a saját halálát.
