<p>A világ hétezer beszélt nyelve közül a magyarral sokaknak gyűlt már meg a bajuk. Győry Viktor hónapokon át próbálta bebizonyítani az amerikai orvosoknak: nem skizofrén, csak nem tud angolul.</p>
Véget ért a második világháború, a koncentrációs tábort is megjárt Győry Viktor pedig – Victor Gyory néven – a pennsylvaniai Valley Forge Katonai Akadémián vállalt munkát mosogatóként. Egy nap azonban öngyilkosságot kísérelt meg, ami után kényszergyógykezelésre kötelezték.
Igazi őrület vette kezdetét 1969 áprilisában, amikor a philadelphiai Haverford Állami Kórházban az orvosok paranoid skizofrénnek könyvelték el, és az akkoriban elég gyakorinak számító elektrosokk-terápiára utalták.
Hiába mondta, hogy köszöni, jól van
Persze kizárólag az öngyilkossági kísérlete miatt még nem küldték volna Gyoryt ilyen súlyos gyógykezelésre. Az orvosoknak sokkal nyomósabb érvük volt erre, mégpedig az, hogy bármit kérdeztek tőle, a magyar ugyanolyan halandzsával felelt. Legalábbis a doktorok annak hallották, holott Victor mondatainak határozottan volt értelmük, csak magyarul. Angolul képtelen volt elmondani, hogy köszöni szépen, jól van, a pszichiáterek pedig – mintha valami földöntúli nyelvet hallanának – súlyos elmezavart gyanítottak a halandzsa mögött.
Úgy látták, ezt csak több hónapos kezeléssel lehet orvosolni. Szerencsétlen Gyory ezt meg is kapta, hetente háromszor alkalmazták az elektrosokkot.
Fél évnyi sokk után engedték haza
A kórház három dolgozójának egy idő után gyanússá vált a terápia. Egy emberi jogi szervezetet értesítettek – a Citizens Commission on Human Rights-ot (CCHR) –, akik bíróságra vitték az ügyet. Végül Gyorynek adtak igazat, akit 1969 szeptemberében – fél évre rá, hogy skizofrénnek diagnosztizálták – kiengedték a kórházból. Ebben a szervezet ügyvédje, John Joseph Matonis mellett nagy szerepe volt a szintén magyar származású Thomas Szasz pszichiáternek, a CCHR egyik alapítójának. A szervezettel kapcsolatos érdekesség, hogy Szasz mellett a Szcientológia Egyház is az alapítói között szerepel, ami viszont teljes mértékben elítéli a pszichiáterek munkásságát. És bár együtt alapították a CCHR-t, a 2012-ben elhunyt Szasz elhatárolódott a szcientológiától.
Kirúgták azokat, akik jelentették az esetet
Az ügyről a korabeli lapok is bőségesen beszámoltak. Az egyik cikk szerint Gyoryt azután kezdték sokkolni, hogy semmilyen más kezelés nem bizonyult eredményesnek, az ügyvéd a terápia felfüggesztését kérte, Szasz pedig pszichiáterként megvizsgálta a pácienst.
Öt esztendőnek kellett azonban eltelnie, hogy egy lap megírja – 1974-ben –, a kényszerkezelés elrendelésében szerepet játszott Gyory „hiányos angoltudása” és az orvosai által csak zavaros halandzsaként értelmezett magyar anyanyelve is. A Gettysburg Times pedig megírta, hogy Gyory az akarata ellenére végrehajtott kezelése alkotmányosságát támadta meg, és végül szabadon távozhatott a kórházból. A bíróság erről a keresetről végül nem döntött, az intézmény pedig, némiképp beleállva a botrányba, azt közölte, mikor Gyoryt elengedték, hogy a páciens „készen áll arra, hogy visszaengedjék a társadalomba”. Érdekesség, hogy a jogvédőket értesítő ápolókat még a kezelések alatt kirúgta a kórház, 1969 júniusában, fél évvel később mégis visszakapták az állásukat.
Talán csak kitalálták az egészet
A jogvédő szervezet történetének legnagyobb sikere volt a Victor Gyory-sztori. A pszichiátria elleni küzdelmük jelképének tartják. A történetet ettől függetlenül sokan kérdőjelezték meg, ugyanis a jogvédőktől és a szcientológusoktól független beszámolót alig találni az ügyről. Az sosem derült ki, hogy Victor Gyory miért akart végezni magával és az sem, hogy kapott-e bármilyen kártérítést.
