Mindent tudnak rólunk a közösségi oldalak, és gátlástalanul fel is használják a begyűjtött információkat. Tonnaszám öntik ránk azokat a reklámokat, amikről azt hiszik, érdekelhetnek minket. De van kiút a csapdából?
Forrás: Thinkstock
Gigantikus bírságot kapott a minap a Google, miután inkább jól elbánt az internetezők adataival, mintsem hogy jól bánt volna velük. Az internetes kereső 50 millió eurós – átszámítva 16,5 milliárd forintos – büntetést kapott, amiért túlságosan személyre szabta a szolgáltatásokat a mobilkészülékeken. Adatok alatt ugyanis a világhálón már korántsem a születési évet vagy a végzettséget értjük, hanem a személyes érdeklődést, amit kereséseinkkel, tevékenységünkkel mi magunk árulunk el. Ezzel azonban a nagy cégek visszaélnek. A francia adatvédelmi hatósághoz benyújtott csoportos panaszra most a bíróság kimondta: nem elég, hogy a felhasználók előzetesen hozzájárultak ahhoz, hogy irányított reklámokat kapjanak, erről ugyanis külön tájékoztatni kellett volna őket.
Buborékba kerülünk
A magunk által megadott információk alapján raknak be minket egy hatalmas, virtuális buborékba. Onnantól kezdve szinte csak olyan hirdetéseket láthatunk, ami az általunk kedvelt dolgokkal kapcsolatos, mintha más tudásra nem lenne szükségünk. Például, ha a Facebookon nem adjuk meg kapcsolati státuszunkat, a közösségi oldal onnantól szabad kezet kap arra, hogy társkeresős hirdetésekkel bombázzon. A hatalmas bírság ellenére pedig szinte egyáltalán nem érzékelhető, hogy kevesebb reklám érkezik akár a Facebookon vagy a Google-ön keresztül. Ugyanakkor a szakértő úgy látja, amióta tavaly májusban érvénybe lépett az új adatvédelmi törvény (GDPR), már kevesebb a lehetőség egyértelmű tájékoztatás híján a felhasználókat „megvezetni”. – Mivel a szabályozás egységes, ha más országban döntést hoznak, azt itt is be kell tartani. Trenddé is válhatnak az ilyen jellegű bírságok, és ezzel párhuzamosan pozitív fordulat várható. Vagy csak még fifikásabban kell áthágniuk a szabályokat a hirdető cégeknek – mondta a Borsnak Jambrik Gergely, adatvédelemmel és szellemi tulajdonnal foglalkozó ügyvéd, aki szerint még önállóan is van értelme jogi lépéseket tenni.
Ezért van ingyen
Sokakban az is felmerül, hogy az asztalon heverő telefon mikrofonja akkor sem pihen, ha az ember a készülékhez nem is nyúl. Ez rettentően hajmeresztő – megtörtént eset! –, amikor az ember tudja, hogy csak egyvalakivel beszélt adott témáról, de másnap már arról kap hirdetéseket. A bivalykolbász túlságosan konkrét téma ahhoz, hogy sokkoló legyen, amikor a különböző oldalakon, érthetetlen módon, felbukkannak a reklámjai. Valóban így hallgatnak le bennünket?
– Ezek egyelőre nem bizonyított feltevések. Bár valóban kérnek – és tőlünk kapnak – hozzáférést a mikrofonhoz egyes programok vagy oldalak, de eddig minden nagy cég tagadta az ilyen jellegű vádakat – szögezte le lapunknak az Online Marketing Akadémia jogi szakértője, Gombos Zsolt, ugyanakkor figyelmeztet: amikor azt gondoljuk, hogy valóban ingyen használjuk ezeket a felületeket, súlyosat tévedünk. – Az ingyenesség mögött az van, hogy önként adtuk oda az adatainkat. Ha ezt nem szeretnénk, egyszerűen ne használjuk az adott programot vagy oldalt. Ha nincs más választás, töröljük rendszeresen az úgynevezett sütiket és a böngészési előzményeket – tanácsolta a szakértő.
Lehetetlen eltűnni
Egy friss tanulmány szerint a különböző közösségi oldalaknak már az sem akadály, ha letöröljük magunkat onnan. A korábbi tagokról ugyanis nyolc egykori ismerősük megfigyelése által juthatnak később is információhoz. A Vermonti Egyetem kutatása szerint a gépi tanulási algoritmusok képesek lehetnek akár 64 százalékos pontossággal kikövetkeztetni, mi lesz a következő szó, amit a felhasználó leír. Abból indultak ki, hogy a vizsgált tag és a vele leggyakrabban kapcsolatba lépők korábban mi mindent tettek közzé. Riasztó, de a tanulmányt jegyzők szerint ezek alapján nincs hová bújnunk a netes megfigyelés elől.
