<p>Nagyon nem mindegy, mi van az élelmiszerre írva: hazai termék, magyar termék, hazai feldolgozású termék. Bár az utóbbi árulkodik arról, hogy az összetevőknek nem sok köze lehet Magyarországhoz, az első kettőt sokan összetévesztik.</p>
Forrás: MTI
Az élelmiszerek származására való utalásokkal kapcsolatban néhány évvel ezelőtt főként az Európai Unió Közösségi Vámkódexe volt a félreértések forrása. Ez anno kimondta: ha egy termék előállításában több ország vesz részt, akkor azt kell származási országnak tekinteni, amelyben az utolsó, lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozást vagy megmunkálást végezték. A bökkenő ebben az volt, hogy sok kereskedő kihasználta, hogy ebbe a csomagolás is beletartozik. Azaz szépen átcsomagolta Magyarországon az egyébként külföldről behozott élelmiszert, és egyszerűen ráírta, hogy magyar termék.
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője a Bors megkeresésére aláhúzta: ezt ma már nem lehetne megtenni.
– A magyartermék-rendelet szerint már csak akkor lehet ráírni az árura, hogy magyar, ha legalább 95 százalékban magyarországi alapanyagból Magyarországon készült. A só és a különböző fűszerek természetesen nem tudnak 100 százalékosan magyarok lenni, ezért a 95 százalék. Vannak olyan termékek is, amelyek nem magyar alapanyagból, de itthon készülnek el. Ilyen például a csokoládé. Ebben az esetben az kerül rá, hogy hazai feldolgozású termék – magyarázta a szakértő.
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános szabályokat EU-s jogszabály tartalmazza. Azt, hogy a termékre megfelelő jelölés került el, a Földművelésügyi Minisztérium ellenőrzi.
A makói hagyma külföldön is az!
Ha egy termék egy bizonyos tájegységről származik, mint amilyen a makói hagyma vagy a tokaji bor, akkor egy bizottság dönt arról, hogy ez alapján el lehet-e nevezni. Ezt földrajzi elhelyezkedésű termékek védelmének hívják. Ha megvan az engedély, akkor viszont bárhol – az országon kívül is – így kell hívni a terméket.
Vége az EU-zásnak
Bár most még sok árun láthatjuk, hogy „Származási hely: EU”, 2020. április 1-jétől ennek vége. Az Európai Bizottság végrehajtási rendelete szerint az áru csomagolásán azt is fel kell majd tüntetni, hogy a fő összetevője pontosan honnan származik.
A jelölések
MAGYAR TERMÉK
1. Növényi és állati eredetű alaptermékek esetében akkor alkalmazható, ha
a) a növény begyűjtése, tisztítása, kezelése Magyarországon történik;
b) az állat Magyarországon született/kelt ki, itt nevelték fel, állították termelésbe, és húsát itt csomagolták.
2. Feldolgozatlan termék esetében akkor alkalmazható, ha a felhasznált alaptermék magyar eredetű, és előállításakor valamennyi eljárást Magyarországon végeztek.
HAZAI TERMÉK
Akkor tüntethető fel egy feldolgozott élelmiszer csomagolásán, ha a felhasznált összetevők több mint 50 százaléka „magyar termék”, és az előállítás minden egyes lépése Magyarországon történt.
HAZAI FELDOLGOZÁSÚ TERMÉK
Arra az élelmiszerre tehető rá, amelyik többségében import összetevőket tartalmaz, de minden feldolgozási műveletet Magyarországon végeztek.
