Meglepő eredményre jutott egy magyar kutatás: a fiatalok képtelenek elviselni a kutyák csaholását, mégpedig azért, mert magassága a csecsemő sírásához hasonlít. Közvetlen lakókörnyezetünknek mégis jól jön a hangos jelzés.
Viták fajulnak el
Nem kell feltétlenül utálnunk a kutyákat ahhoz, hogy megkeserítsék életünket az állandó ugatásukkal. Gazdaként talán megbocsátóbbak vagyunk, de a szomszédokkal való békés együttélést valósággal megmérgezheti ez a napi szinten jelentkező probléma. A mérgezést itt akár szó szerint is érthetjük: a másoknak elviselhetetlen csaholás nemcsak pereskedéshez, hanem az állat meggyilkolásához is vezethet. De miért is megy ennyire agyunkra ez a hang?
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének munkatársai különböző korú és más-más lakókörnyezetben élő embereknek játszottak le kutyaugatásokat, és azt vizsgálták, hogy milyen vakkantások idegesítik őket a leginkább. Az eredmények alapján az ugatás hangja és a gyereksírás között érdekes összefüggés van.
Gondoskodóreflex
Jégh-Czinege Nikolett, Faragó Tamás és Pongrácz Péter kutató mintegy 150 résztvevőt toborzott a vizsgálathoz. Egyenlő arányban voltak a gyerekek, a felnőttek és az idősebbek, de még a falusiak, a kertvárosiak és a városközpontban élők is. Az önkéntes jelentkezőknek nem kellett bejárni Tolnát, Baranyát, hanem hangfelvételek alapján pontozták, mennyire idegesíti őket az adott kutyahang. Az eredmények meglepőek: minden a kortól és az ugatás hangmagasságától függ.
Nem az időseket idegesíti a legjobban az ugatás, hanem a fiatal felnőtteket. És őket is leginkább a magas frekvenciájú hangok zavarták. Ezt pedig azzal magyarázták, hogy ez a hang áll legközelebb a csecsemő sírásához. Utóbbi pedig más kutatások szerint az egyik legidegesítőbb hang, amit emberi fül hallhat. A hatást a fiatal felnőtteknél csak fokozza, hogy ők élnek leggyakrabban együtt kisbabákkal. Nekik a legfontosabb, hogy figyeljenek a kicsi sírására, mert ez sokszor azt jelenti, hogy a gyerekről éppen gondoskodni kell.
Figyelmet akar kelteni
– Aki a lakókörnyezetében sérelmezi a hangos vakkantást, annak azt is figyelembe kell vennie, hogy a betörőket távol tarthatja ez a hang, ez pedig mindenkinek jó – magyarázza a Borsnak Nyakas Gábor kutyaviselkedés-szakértő. – Az állat pótcselekvésből, tehát akkor is ugathat, ha nem foglalkoznak vele eleget. Ez utóbbi a gazdák felelőssége – mondja a szakember hozzátéve: az ugatás akár egyik napról a másikra is megszüntethető.
Vannak technikák, amelyek még csak fájdalmat sem okoznak háziállatunknak, ezekhez azonban mindenképpen szakember szükséges.
– A kutyaugatás azért jóval idegesítőbb, mint a macskanyávogás, mert egy kutyának jóval erősebb hangja van, hangosabban jelez, mint ahogyan egy cica nyávogni képes – mutat rá Nyakas Gábor. Egyébként nem egyszerűen arról van szó, hogy az embernek a legmérgesebb vagy legrémültebb kutya ugatása lenne a legbosszantóbb.
Az ELTE eredményei szerint a kifejezetten bosszantó ugatások egy külön kategóriát képviselnek. Ennek a hangtípusnak az evolúciós eredetét a kutatók abban látják, hogy a kutya számára előnyös lehetett az ember figyelmének minél hatékonyabb megragadása egy veszélyes helyzetben. Az, hogy e hangtípus manapság sokakban tehetetlen bosszúságot kelt, nem az evolúció hibája. Egyszerűen abból adódó „melléktermék”, hogy mind több ember és kutya koncentrálódik egy adott helyre. Munkatársunktól
