<p>A budai óvóhely a Szent Koronát is védte, de Kádár Jánosnak is lehetett itt lakosztálya. De mennyire nyújtott volna védelmet a világháborús légitámadásokkal vagy egy hidegháborús atomtámadással szemben?</p> <p></p>
Forrás: Fortepan
Nem is járt itt a kormányzó?
Budán évszázadokkal ezelőtt jött létre egy kezdetleges óvóhelyi rendszer, amit maga a természet formált meg. Kiválóan szolgálta a lakosságot: békeidőben raktárként működött, háborúban az értékeket rejtették el ott, de menedékként is jó volt. A célirányos föld alatti munkák azonban a katonai célú repülés elterjedése után kezdődtek. Hazánk egykori kormányóvóhelyét Horthy Miklós építtette Budapest történelmi magja alatt, az Alagúttól délre, azzal egy magasságban 1936 és 1939 között. Az objektum egy ideig a Szent Koronát is védte, mert a háború előrehaladtával várható volt, hogy kő kövön nem marad, akár szovjet, akár német katonák szabadulnak be a Várnegyedbe. Budapest ostroma alatt a magyar és a német parancsnokság is beköltözött ide.
Jamrik Levente, a bunkerről beszámoló Falanszter blog szerzője azonban úgy tudja: Horthy kormányzó még akkor sem kereste fel az objektumot, amikor a harcok már Magyarország területén zajlottak.
Máig nem lehet megnézni
A háború elvesztése után a szovjetek nem használták az objektumot, őrzését a Belügyminisztérium vette át. A hidegháború erősödésével aztán jött a rekonstrukció is. Riasztás után egy órával mindenkinek teljes készenlétben kellett volna állnia, és hogy szükség esetén minden simán menjen, évente két gyakorlatot tartottak – avat be a bunkertúrákat szervező Budapest Scenes. Megkapta az úgynevezett BBGS (Bombabiztos, Gázbiztos és Szilánkbiztos) minősítést, majd az A (azaz Atombiztos) jelzést is. Azt nem tudni, tényleges támadás esetén hogyan funkcionált volna. Budapest ostromában ugyanis nem érte komolyabb bombatámadás a Várhegyet, azt pedig nem tudni, egy atomcsapás esetén mennyit ért volna a bunker.
Az 1956-os forradalom után az objektumot eleinte raktárnak használta a Belügyminisztérium is, majd 1968-tól a honvédséggel karöltve, központi harcálláspontnak rendezték be. A személyi védelmi funkció továbbra is megmaradt az MSZMP Politikai Bizottság tagjai, valamint az állami vezetők számára. 1998-ban a kiterjedt bunkerhálózat a Polgári Védelem kezelésébe került, akik már csak kisegítő területként használták 2001-ig, végül kivonták a “hadrendből” is. Egészen 2005-ig rendelkezett a hely a szigorúan titkos besorolással, akkor ezt feloldották, ennek ellenére a bunkert a mai napig nem lehet hivatalosan megtekinteni.
Kádár titkos lakosztálya
– A hidegháború alatt nagy valószínűséggel Kádár Jánosnak is volt itt egy titkos lakosztálya, amit időről időre felkeresett – mondja a Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész, a Veritas Intézet munkatársa. – Feltételezzük, hogy vannak erre írásos források is, de ezek még nem kutathatóak. Ezek egyébként a katonai elhárítás anyagaiban lehetnek – magyarázza a történész. Hozzáteszi: ismerve a szocialista Magyarország első emberének puritán igényeit, egy ilyen lakosztályban nem lehettek luxuskörülmények. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, majd főtitkára egy rózsadombi villában lakott, és balatoni nyaralót is kapott a pártvezetéstől, de még utóbbinak is lehetett egy olyan üzenete a “dolgozó nép” felé, hogy vezetője e luxus ellenére sem különbözik igazából tőle, hiszen nem külföldre, hanem – a néphez hasonlóan – a Balatonra jár nyaralni.
Egymillióan laknak a föld alatt
Kína fővárosában újrahasznosították az egykor atombunkernek épült földalatti várost. Megépítését még Mao Ce-tung rendelte el 1969-ben, miután a kínai-szovjet határkonfliktus után elmérgesedett a két ország viszonya. A kínaiak föld alatti városa tíz évig épült, és állítólag hatmillió pekingi lakost lett volna képes befogadni egy atomtámadás esetén. A komplexumban éttermek, iskolák, kórházak, de még színházak is voltak. A bunkernek ma új funkciója van. Pekingben lakni nem olcsó mulatság, de a jobb élet reményében emberek milliói vándorolnak oda vidékről. Ők az atombunkerben élnek, ahol havi 10-12 ezer forintnyi jüanért már saját lakása lehet az embernek. Jelenleg egymillióan élnek ilyen körülmények között.
