Aktuális

Fajok tömegét rántja magával a rovarok pusztulása

Hu-Zo

Létrehozva: 2019.02.13.

Forrás: AFP

 A méhek, a hangyák és bogarak nyolcszor gyorsabban tűnnek el, mint bármely emlős, madár vagy hüllő a Földön – a drámai eredményre egy átfogó, tizenhárom év megfigyeléseit tartalmazó kutatás jutott. A ro­varfajok 40 százalékát ma a kipusztulás fenyegeti.

Táplálékot jelentenek

A rovarok teszik ki a Földön élő élőlények többségét, létük fontos több más faj számára: táplálékai madaraknak, denevéreknek és más emlősöknek.

A világ haszonnövényeinek mint­egy 75 százalékát a rovarok po­roz­zák be. Így aztán a rovarfajok rohamos csökkenése óriási ka­tasztrófát jelent. Az érintett fajok, a madarak, hüllők, halak, denevérek, kis emlősök is veszélybe kerülnek, a rovarokkal együtt ezek is eltűnnek. Egyértelmű, hogy a Földet ilyen szempontból ökológiai katasztrófa fenyegeti – figyelmeztetett a Biological Conservation folyóiratban megjelent brit tanulmány. 

Jönnek majd új fajok

Miközben kártevő rovarok ellen védekezünk – amelyek az öszszes fajhoz viszonyítva elenyésző számúak –, elveszítjük a szépeket, mint amilyenek a lepkék. De a hasznosakat is, mint a mé­hek, vagy azok, amik az állati hulladékok ártalmatlanításában játszanak fontos szerepet – hívta fel a figyelmet a Sussexi Egyetem professzora, Dave Goulson. Néhány kemény, alkalmazkodó faj azonban, mint a legyek vagy a csótányok kényelmesen túl fognak élni mindent az ember által létrehozott környezetben. Egyelőre a rovarpusztulást mutató bizonyítékok 99 százaléka Európából és Észak-Amerikából származik, Afrikából vagy Dél-Amerikából viszont szinte alig. Az is igaz, hogy ha nagyszámú rovar eltűnik, a helyüket mások foglalják majd el, bár ez hosszú ideig tart. 

– Szóval adj egymillió évet, és kétségtelenül lesznek egészen új teremtmények azok helyett, amik a XX. és a XXI. században eltűntek, bár tartok tőle, hogy ez nem jelent túl sok vigaszt a gyerekeinknek – mondta Goulson professzor a BBC Newsnak.

Még nem kell aggódni

Sár József entomológus szerint a helyzet kétségtelenül problémás, de nem olyan sötét. 

Kitartóan irtjuk őket

A rovarok pusztulása több okra vezethető vissza: a legfőbb tényező, hogy a rovarok folyamatosan vesztik el élőhelyeiket a mezőgazdaság átalakulása, a hihetetlen mértékű erdőirtások és persze az urbanizáció „jóvoltából”. De a műtrágyák, növényvédő szerek és más, környezetszennyező kémiai anyagok levegőbe és talajba kerülése is mérgezi őket. Továbbá egyre több a kórokozó, ami őket is fertőzi és az éghajlatváltozás sincs jó hatással az életükre.

Az élőhely lett kevesebb

Nemrég jártam Brazíliában, ahol az esőerdőket Ausztráliából át­hozott, tájidegen eukaliptusszal váltották fel, ami a papírgyártáshoz szükséges legjobb alapanyag. De mérgezi a talajt és ott az eredeti növényzet már soha nem áll vissza. A rovarok nagy része növényevő, de ha a sok fafajból álló erdők eltűnnek, a sokféle gazdanövény helyett ott csak azok maradnak meg, amik ahhoz az egy fafajtához kötődnek. Ez nem jelenti azt, hogy a többi faj kihal, csak szűkül az életterük, mert nem mindegyik szárnyas, hogy továbbállhasson – világosított fel a szakértő, aki határozottan úgy véli, hogy a rovarok az evolúciós sikerüket mindig is a hihetetlenül nagy egyedszámú szaporodásuknak köszönhették, ezért kiirthatatlanok.

– Bármennyit megesznek a madarak, annyi rovar soha nem fog elpusztulni, hogy ne lenne bőven utánpótlás, ami újabb populációkat hoz létre. A szárazföldi állatok 75 százaléka rovarfaj. Az egyedszám csökkenhet, de egy-egy rovarfajt nem lehet kipusztítani csak az élőhelyüket csökkenteni. Ez a rovarok evolúciós sikerének a titka, ezért nem látom a helyzetet annyira sötétnek – mondta Sár József.    

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek