Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske! – éneklik a gyerekek az óvodákban. Pedig ezeket a sorokat cseppet sem nekik írták.
Hogy a népdalszövegeknek direkt van erotikus jelentésük, azt nem lehet száz százalék bizonyossággal kijelenteni, mindenesetre mindegyiknél érezhető az áthallás. Az viszont minden hozzáértő szerint biztos, hogy ezek a dalok eredetileg felnőtteknek szóltak. Hogy mégis hogyan lettek gyerekénekek, az rejtély.
Gyertya és Jancsika
A „Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske!” kezdetű dalocskának sokak szerint vajmi kevés köze van a valódi levelecskékhez és macskához. A szüzesség elvesztéséhez és a teherbeeséshez viszont annál több. A zöld ág ugyanis a férfi, az aranykapu pedig a nő nemi szervét szimbolizálja. És ha a zöld ágat nem bújtatja ki a fiú időben, akkor bent marad a macska – kilenc hónapig.
Aztán itt van az „Ég a gyertya, ég, el ne aludjék”. Az elemzők szerint szó sincs a dalban – mondjuk – meghitt karácsonyi fényről: a láng a férfivágy lángja, amit a lányok akkor láthatnak a legjobban, ha leguggolnak hozzá.
Na, és a „Boci, boci, tarka”? A dal egyesek szerint azt tanítja, hogy a fiatal leánnyal – ezt jelképezi a boci – nincs értelme kezdeni, hiszen nincsenek nőies domborulatai (képletesen: se füle, se farka). Oda viszont érdemes menni egy légyottra, ahol szoptatós menyecske van, hiszen az anyatejes időszakban működik egyfajta hormonális fogamzásgátlás.
Valamivel direktebb a „Hej, Jancsika, Jancsika”: a hímvesszőt ma is sokan hívják jancsikának, és amíg ez nem tud nagyra nőni, addig a fiú nem tud katona lenni – és férfi az ágyban.
18+-os szövegek
Tátrai Zsuzsa néprajzkutató a Borsnak megerősítette: ezeknek a daloknak, mondókáknak valóban van mágikus tartalmuk.
– Amiket ma óvodások, kisiskolások énekelnek, azokat régen a lányok és a legények énekelték és játszották. Nem kiskorúaknak való szövegek – fejtette ki a szakértő.
Zsuzsa szerint nemcsak a versekben, hanem a szokásokban is meg lehet találni a pajzán értelmet. Ilyen például a Luca-napi kotyolás. A Luca-napi szövegekben démonikus nőalak jelenik meg, az az asszony, akitől az ember és az állat szaporodása függ. Ezért kívánják a falusi gyerekek Luca napján, a reggeli kotyolások alkalmával, hogy „bornyas legyen” a tehén, „csikós legyen” a ló, „malacozzon” a disznó.
Nem pornográfia
És ha ez még nem lenne elég egyértelmű erotikus utalás, van ennél konkrétabb szöveg is: „Kendtek disznajának annyi malaca legyen, mint égen a csillag, A kendtek lányának akkora csöcse legyen, mint a boroshordó”.
– Félreértés ne essék, ezek nem pornográf célzattal íródtak, sokkal inkább a termékenységet szimbolizálják. Másrészt az ember könnyen bele tud magyarázni dolgokat a versekbe. Én nem feltétlenül hiszem, hogy kivétel nélkül mindnek van kettős jelentése, de elképzelhető – mondta Tátrai Zsuzsa.
