Tűzzel-vassal irtották a frissen hatalomra jutó kommunisták az alkoholfogyasztást. Az 1919-es szesztilalom akkora ellenállást váltott ki, hogy egy évig sem maradt érvényben.
Kapualjban árulták
Teljes körű szesztilalmat rendelt el a Tanácsköztársaság 1919-ben, már hatalomra kerülése napján – éppen ma 100 éve –, második intézkedéseként. A világon akkor elsőként tiltották be az alkohol fogyasztását – az amerikai szesztilalom előtt egy évvel, jóval szigorúbb törvényként. A kommunisták a gazdagok rossz szokásának állították be az alkoholivást. Aki italt árult, elkobozták a boltját és 50 ezer koronára büntet-ték, aki pedig csak fogyasztott, arra 10 ezer korona bírság és fegyház várt.
Persze hatalmas ellenállás alakult ki az intézkedéssel szemben. Az éttermek képtelenek voltak kizárólag az ételekből kitermelni a bevételüket. Ráadásul már este 9-kor zárniuk kellett, így a színházból és egyéb helyekről érkező vendégekre nem számíthattak.
Mivel a fűszeresek palackozott formában árulhattak például rumot, fellendült a zugkereskedelem: az üvegeket elkezdték illegálisan árulni a kapualjakban. A vendéglősök is próbáltak cselhez folyamodni: például borlevesként tálalták a forralt bort, de előfor-dult, hogy teáskannában tet-ték az asztalra. Az állami nyomozóegység azonban résen volt, és hamar lecsapott a zugivókra.
Engedik és tiltják
Az össznépi ellenállást látva a kommunista hatalomnak nem volt más lehetősége, minthogy enyhítsen a szigoron. 1919. november elején Kun Béla, a Tanácsköztársaság tényleges vezetője – hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos – úgy döntött, vacsorák során felszolgálhatnak a vendéglősök fejenként három deci bort vagy pedig egy üveg sört. Az enyhítés azonban pontosan ellentétes hatást váltott ki azzal, mint amire számítani lehetett: a vendéglátósokat nem érdekelte az enyhítés, korlátlan mennyiségben kezdték árulni az italokat. Az utcákat ellepték a részegek, ismét teljes tilalom következett, de a rendelet csak hat napot élt: november 22-ével ugyanis újra árulhattak rumot a szatócsok. Ettől még a vendéglátósokra bosszú várt, ők nem árulhattak semmit.
Börtön járt a piálásért
A zéró tolerancia és a rendszeres bírságolás óriási népharagot váltott ki. A fogyasztást persze nem tudta visszatartani. 1919 májusában egy csepeli honvédtiszt megszökött a laktanyájából és szerzett magának italt.
Alaposan berúgott, a statáriális bíróság pedig már napok múlva elítélte önkényes eltávozás és az alkoholtilalom megsértése miatt. Három év fegyházat kapott. A kommunisták ezúttal is kompromisszumokra kényszerültek: előbb a betegek számára, orvosi rendelvényre engedélyezték kis mennyiségű alkohol fogyasztását, majd júliusban már minden dolgozó megihatott napi fél liter bort. A szeszkorlátozás végül a kommunista kormányzat augusztus elsejei bukása után szűnt meg. A 100 évvel ezelőtti alkoholtilalom összesen egy évet sem maradt érvényben, a teljes tiltás pedig alig négy hónapot élt meg.