Bizarr művészet - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Hétfőn lesz Bartók Béla születésének 138. évfordulója - ezért most róla szedtünk össze néhány érdekességet.
Egyszerre négy területen is kiemelkedőt tudott alkotni a magyar zene egyik legmarkánsabb alakja, Bartók Béla: zeneszerzőként, népzenekutatóként, zongoraművészként és tanárként is maradandót tett le a magyar zenetörténet asztalára. Azt azonban kevesebben tudják róla, hogy kétéves koráig nem is beszélt, gyerekként és felnőttként is visszahúzódó volt, tanárai nem igazán szerették, mivel iskolai előmenetele gyenge volt. Ugyan hivatalosan sosem diagnosztizálták, a leírások alapján elképzelhető, hogy Asperger-szindrómás volt. Ezen a véleményen van például Michael Fitzgerald, a dublini Trinity College pszichiáter professzora is.
Életrajzírói szerint Bartók Béla félénk gyermek volt, aki nagyon nehezen kötött baráti kapcsolatokat, nem szerette a gyerekjátékokat sem. Felnőttként a leírások alapján az anyagiak sosem érdekelték igazán, állítólag még azoktól az emberektől is elszigetelte magát, akik segítették volna a karrierjét - írja könyvében Kenith Chalmers. Idegenekkel állítólag kedvesebben bánt, mint közeli hozzátartozóival. Visszahúzódását sokan durvaságnak értékelhették.
Egy másik Bartók-életrajzíró, David Cooper azonban arról ír: szerinte ezek a személyiségjegyek sokkal inkább a zeneszerző nevelkedésének hányattatásait és az átélt stressz hatásait tükrözik, mintsem az Asperger-szindrómára utaló tünetek. Ugyanakkor hozzáteszi: ő maga nem kompetens a pszichiátria területén.
Azt szinte minden forrás megemlíti: noha kétéves koráig nem beszélt, zenei fogékonysága nagyon hamar megmutatkozott. Már másfél éves korában megragadtak benne a dallamok: egy alkalommal odavezette édesanyját a zongorához, és addig rázta a fejét, amíg az asszony el nem kezdte játszani azt a darabot, amit előző nap is játszott. Négyévesen pedig már negyven darabot játszott fejből a kis Bartók.
A zeneszerző-népdalkutató gyűjtőszenvedélye nem csak a népdalokra terjedt ki: előszeretettel gyűjtött rovarokat is.
Asperger-szindróma
Az autizmus spektrum zavar (azaz számos megjelenési formája lehetséges) idegi-fejlődési rendellenesség, amely többek közt csökkenti a kapcsolatteremtési és kommunikációs képességeket. A tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de képességfejlesztéssel megkönnyíthető az autista emberek élete.
Enyhébb formája az Asperger-szindróma, amelynél a kommunikáció csak részben tekinthető sérültnek. Az aspergeresek jellemzője az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálják.
Az autizmus világnapját (2007 óta) április másodikán tartjuk.
Különleges zsenik
Bartók Béla mellett számos zenészt, tudóst, színészt ismerünk, aki autizmusa miatt illeszkedhetett be nehezen a társadalomba - azonban kétségtelen, hogy rengeteget adtak az emberiségnek munkásságukkal.
Albert Einstein alighanem az egyik legismertebb aspergeres. Zseniéhez nem fér kétség, állapota pedig magyarázza különc szokásait.
Isaac Newton szintén Asperger-szindrómás lehetett. A fizikus keveset beszélt, néha napokra visszahúzódott. Úgy elmerült a munkájában, hogy valamikor három napig egyfolytában dolgozott.
Daryl Hannah-nál gyermekkorában diagnosztizálták az autizmust. Állítólag egyes rendezők félnek dolgozni vele furcsa szokásai miatt - színészi képességei azonban vitathatatlanok.
Ugyancsak az autizmus jeleit mutatja Kurt Cobain, a Nirvana néhai frontemberének felesége, Courtney Love. Őt kilenc évesen diagnosztizálták.
Noha hivatalos diagnózis nincs, a pop-art koronázatlan királya, Andy Warhol is Asperger-szindrómás lehetett. A képzőművész egyik furcsa szokása például az volt, hogy mániákusan vásárölt dolgokat - ám azokat ki sem bontotta a csomagolásukból.
Sokak szerint Alfred Hitchcock is aspergeres lehetett. Ez magyarázatot adna a határok folyamatos feszegetésére, figyelmen kívül hagyására, melyet a munkájában és a magánéletében is mutatott.
Fajcsák Henrietta - írói álnevén Seth F. Henriett - alighanem az egyik legismertebb gyermekkori autizmussal élő magyar költő, festőművész, író. 2005-ben jelent meg az Autizmussal önmagamba zárva című önéletrajzi könyve, melynek kulcsmondatát a mai napig rengetegen idézik: "Volt egyszer egy világ, a világban egy bolygó, a bolygón egy földrész, a földrészen egy ország, az országban egy város, a városban egy lakás, a lakásban egy szoba, a szobában egy ember, s az emberben egy világ."
