Koszos bugyit és használt pelenkát is találtak már autóban az egyik mosóban. Vannak, akik egyáltalán nem takarítanak az utastérben, így aztán tengernyi baktériummal furikáznak.
Száz emberből egy szinte soha nem takarítja ki a kocsiját belül, a legrosszabb esetekben pedig a hátsó üléseket arra használják, hogy a szemetet ott tárolják. Egy friss felmérés szerint elenyésző kisebbségben vannak azok, akik legalább néhanapján hajlandóak megfogni a porszívócsövet. Pedig egy átlagos autóban is legalább 700 különböző baktériumfaj él, amit a kocsiban evés csak tetéz: a lehulló morzsákkal vagy a kiömlő folyadékokkal még több bacinak ágyazunk meg. Nem beszélve arról, hogy ha az ülésre is tesszük az élelmiszert, az is koszos lesz. A kutatás szerint a kormánykerék a legmocskosabb, mivel ezt fogdossuk a legtöbbet, de ugyanígy problémásak a külső-belső kilincsek, az irányjelzők, a kapcsolók, a kézifék és a váltó is.
– A kollégák találtak már női alsóneműt, használt pelenkát és tampont is a kocsikban, és hoztak olyan autót is, amire azt mondtuk, nem tudjuk elvállalni, mert olyan mértékben szennyezett volt, hogy vagy a szemetesünk kapacitása, vagy a pórszívóink biztonságos üzemeltetése forgott volna kockán.
- Volt már festék is beleömölve a kocsiba, azt kiszedtük komoly kompromisszumok által, de sokszor szeretnék az autósok azt is, hogy a hányás tűnjön el az utastérből, ám ezt nem minden esetben tujuk elvállalni – mondta a Borsnak Dobránszky Zoltán, a Natur Wash tulajdonosa.
Szerinte vannak, akik nagyon odafigyelnek a kocsijukra, de valószínüleg a többség egyáltalán nem, mi azokkal találkozunk akik havi két-három külső-belső vagy legalább belső takarítást megcsináltatja velünk. Statisztikák szerint a kocsitulajdonosok nagy része inkább csak évente egyszer-kétszer nyúl az utastérhez. Az alapos takarításról pedig jó tudni: legalább egy órát vesz igénybe.
Ha erjed a kakaó
A legbosszantóbb a szövetülésekbe ivódó folyadék. Ezért nem túl jó ötlet például vizes nadrággal beülni vagy cukros üdítőt kiönteni, a tejről vagy a kakaóról nem is beszélve, ami gyorsan elkezd erjedni. Ekkor egy lehetőségünk van: a vizes porszívó, illetve a mosószerrel való áztatás. Ha semmi sem használ, jöhet az ózongenerátor – ezt az autókozmetikákban, nagyobb mosókban lehet kérni. Erős fertőtlenítő, tisztító és szagtalanító, a legtöbb baktériumot megöli, és alaposan kitisztítja a szellőzőket is.
A lapos cső a barátunk
A benzinkutakon igazi kínszenvedés lehet a belső tér porszívózása. Ott visszaveszik a porszívó teljesítményét, nehogy kárt okozzon magában az ember. Az autómosók ipari porszívói ennél sokkal nagyobb teljesítményre képesek. Lapos csővéggel vagy résszívóval mindenhová be lehet férni, tehát az otthoni porszívóhoz is jól jön az ilyen. Így nem szükséges kivenni az üléseket.
Kívülről kezdjük!
Már ilyenkor, tavasszal is borzasztóan veszélyesek, és rosszat is tesznek a kocsinak a kívülről rátapadt bogármaradványok vagy a madarak ürüléke. Azonkívül, hogy megmarják a fényezést és a lakkréteget, sok bacilust is hordoznak. A mosást kívülről kezdjük el, először mosószeres öblítéssel, majd a nagy nyomású mosóval, amit borotvának is hívnak. Mosás után töröljük át az autót! Ha nem tesszük, ottmaradnak a vízkőcseppek, és csúnya foltos lesz a kocsi, ami különösképp a sötét autókon látszik meg.
Odaég a por
A műszerfal az a területe az autónak, aminek a mintegy 100 fokos hőmérséklet-kü-lönbséget is el kell tűrnie. Ha odabent 50–60 fok van, a por is odaéghet. Érdemes alkoholos vegyszerrel tisztítani, majd műanyagápolóval kezelni. Ami pedig az autó padlóját illeti, megéri kicserélni a szövetet műanyagra, aminek van pereme, hiszen például télen a cipőnk talpával behordhatunk a hóval sok olyan dolgot, ami nem oda való. Ezeket könnyebb takarítani is, a kefével és a nagy nyomású mosóval gyorsan megszabadulhatunk a sártól is.
