<p>A közösség erejének és a jó szándéknak köszönhetően talált otthonra János. Benkő Balázs önkéntes segítségével kapott egy második esélyt az élettől.</p>
Vannak, akik nem tudnak úgy elmenni egy másik élőlény mellett, hogy ne segítsenek rajta, ha annak szüksége van rá. Ilyen ember Benkő Balázs is, aki gyerekkora óta önkéntes munkát vállal, és ahol tud, segít. A 21 éves pécsi fiatalember polgárőrként dolgozik, civilben pedig a telkére befogadott kutyákról gondoskodik.
– Már gyerekkoromban is igyekeztem segíteni másokon. Akkor kezdtem el önkénteskedni, amikor kutyám lett. Egy menhelyről hoztuk el hétéves koromban. Annyira sajnáltam a többi kutyust, hogy visszajártam sétáltatni őket – mesélt a kezdetekről Balázs, aki éveken keresztül járt ki a telepre az állatokhoz. Később családjával beköltöztek Pécsre, de ez nem akadályozta meg, hogy tovább folytassa, amit elkezdett. Sőt más szervezetekkel is felvette a kapcsolatot és újabb menhelyekre ment el segíteni. Véletlenek sorozatát követően ma már neki is több befogadott kutyája van otthon.
– Egy bejelentés alapján kimentünk az egyik közeli faluba, hogy elhozzunk onnan néhány rosszul tartott kutyát. Ahogy beszélgettünk, kiderült, egy másik helyen egy anyakutya és a kölyke is segítségre szorul. Hazavittem őket, majd pár napon belül jött egy megkeresés Mohácsról, hogy van három árva kölyökkutya, amelyeknek pótanya kellene. Mit tehettem volna, mondtam, hozzák el őket nyugodtan, hátha befogadja a piciket a mama. Szabadidőmben kenneleket építettem, és most már nyolc kutyáról gondoskodom – mesélt a hétköznapjairól Balázs.
Munkája során sok mindent lát és hall. Egyik alkalommal, amikor a városban járőröztek vette észre Jánost. Figyelte, párszor meglátogatta és szóba elegyedett vele. Becsülte benne, hogy nehéz sorsa ellenére nem részeges, rendben tartja a kis portáját. Még arra is odafigyel, hogy ne zavarja a környéken lakókat. Az egyik alkalommal János el volt keseredve, és Balázs rákérdezett az okára. Elmesélte, jártak nála a városvezetés munkatársai, és le fogják bontani a kunyhóját.
– Miután megtudtam, hogy Jánosnak nem lesz hol laknia, egyből elkezdtem azon gondolkodni, mit tudnék tenni. Létrehoztam egy Facebook-csoportot, ahol bárki felajánlhatta a segítségét. Egy hölgynek köszönhetően hamarosan még lakást is tudtunk keríteni Jánosnak – számolt be a hihetetlen összefogásról Balázs.
János annyira megilletődött attól, saját otthona lesz, hogy napokig be se költözött a lakásba. Inkább visszament aludni oda, ahol még pár napja a régi viskója állt. Azóta már otthonosan mozog új lakásában és dolgozik mellette. Most még főleg alkalmi munkái vannak, de Balázs azon dolgozik, hogy állandó helyet találjanak neki.
