Katalin gyengénlátóként hatalmas feladatot vállalt, világra segített tíz leendő vakvezető kutyát
Forrás: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
Korábban beszámoltunk róla a Borsban, hogy Iris életet adott tíz gyönyörű kiskutyának. Azt viszont még nem írtuk meg, hogy Irist, Török Sándorné Katalin gondozza, aki korábban a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolától kapta vakvezető kutyáját, Morrist, és úgy érzete, hogy most valami nagy dolgot tehet. Tett is.
Katalin és családja otthont biztosított az anyakutyának és gondozza Irist és a kölykeit. Katalin a döntését nem bánta meg egy pillanatra sem, bár végig nagyon izgult Irisért és a picikért, ám a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola szakmai vezetőjének, Komondi Piroskának a segítségével legyőzte félelmeit, és remekül gondozza az anyakutyát és a kicsiket is.
4 éve van Katalinnal vakvezetője, Morris. Amikor meglátta a hirdetést, amely arról szólt, hogy az alapítvány gazdit keres Irisnak, úgy érezte, most jött el a pillanat, amire oly régóta várt. Férjével közösen döntötték el, hogy szeretnének segíteni, és családtaggá fogadják Irist.
Már napokkal a nagy esemény előtt, fülüket hegyezve aludtak éjszaka is, hogyha beindul az ellés, minden rendben menjen. Iris, akinek ez a második ellése, már 2019 február 18-án hétfőn délelőtt mutatta a közeledő ellés jeleit, azonban csak kedden délelőtt 10 óra után született meg az első kölyök és késő este a tizedik. Komondi Piroska a 28 óra során végig Iris és Katalin mellett maradt.
– Úgy érzem, hogy kicsit kiegyensúlyozottabb lettem, örömet lelek abban, hogy másokon segíthetek. Régen személyi segítő voltam egy alapítványnál 15 évig. Ezzel tudom segíteni, hogy több látássérült emberhez jusson majd kiskutya – hangsúlyozta Katalin.
Most már mosolyogva meséli, hogy egy kicsit meg volt ijedve az elején, hiszen nagy felelősség vigyázni egy vemhes kutyára, majd azután a tíz újszülöttre. Ráadásul nem volt még hasonló élményben része. Az első kutyus érkezése egy picit megijesztette, de a második kiskutya megszületése után már lázas izgalommal várta a többi kölyköt, és azt, hogy végül hányan lesznek majd.
A tizedik kutyus mintegy bónuszként érkezett, már úgy tűnt, nem lesz több kicsi. Katalin azt meséli, Piroska és ő is érezte, hogy lesz még egy kölyök. Igazuk lett…
A tíz kiskutya világra hozatala nem kis munka, de Irisnak így is volt ereje ahhoz, hogy az első pillanattól fogva teljes odaadással gondozza kölykeit. Katalin arcán boldog mosollyal emlékszik vissza élete nagy élményére:
– Hihetetlen módon, az első éjszaka Iris elkezdte óvatosan beemelni és betologatni a kicsiket az infralámpa alá, mert tudta, hogy ott melegedhetnek.
