A szabadkőművesek rejtélyes világa - Mozart és Walt Disney is közéjük tartozott

A szabadkőműves kifejezés etimológiájáról több elképzelés is létezik. A leginkább lo­gikus elmélet szerint a kőműves azokra a középkori mesteremberekre utal, akik ismerték a különleges épületek, katedrálisok építési titkait, és ezt a tudást egymás közt adták tovább. Vagyis rejtélyes dolgokról tudtak, különleges ismeretekkel rendelkeztek, és ebbe senkit sem avattak be. A szabad szó pedig arra utal, hogy a vándorkőművesek nem voltak tagjai a hagyományos, szakmai céheknek, hanem teljesen különálló, saját társaságokat alkottak. Ezt az elkülönülő, titokzatos és rejtélyes tudást birtokló formát akarták követni azok a 18. századi egyletek is, amelyek először Angliában és Franciaországban megalakulva kezdték használni a szabadkőműves megjelölést.

Titokban működtek

A szabadkőművesség egyesek szerint az ókorig vezethető vissza, ám valójában a felvilágosodással született meg a 17. század végén, a 18. század elején.  

Még ma is misztikum övezi azokat a különleges szervezeteket, amelyek titokban működtek, és egyesek szerint manap­ság is aktívak. A hétköznapi emberek nem tudták, mi folyik ezekben a testületekben, amelyeket páholyoknak vagy kluboknak is neveztek. A szabadkőműves-páholyok valójában értelmiségi szabadgondolkodók egyesületei voltak, és a tagok ezekben a szervezetekben közösen gondolkodtak egy, szerintük jobban működő állam eszményéről. Titokban kellett működniük, hiszen kritizálták a hatalmon lévő rendszereket, az államvezetést, az uralkodót, sőt az egyházat is, ezért a tagokat üldöztetés vagy hátrány érte volna, ha kiderül másik „énjük”.

A katolikus egyház a kezdetektől ellenségesen szemlélte a szabadkőműves-páholyokat, ugyanis azok az egyház merev, hierarchikus szervezetét és a pápa világi befolyását is élesen bírálták. 

Mozarttól Walt Disney-ig

A szabadkőművesség idővel elterjedt az egész világon, és szabad gondolkodást, kreativitást, a hivatalos gyakorlattól való eltérést hirdetett, kritikát fogalmazott meg. Tudósok, értelmiségiek, írók, művészek, kutatók, zeneszerzők, színészek, mérnökök, politikusok csatlakoztak a mozgalomhoz.

Híres szabadkőműves volt Balzac, Dumas, Goethe, Byron, Haydn, Mozart, Zola, Puskin, Verdi, Stendhal, Edison, Mark Twain, Mengyelejev, Walt Disney, Kipling, Lev Tolsztoj, Oscar Wilde, Mahatma Gandhi.

A szabadkőművesség – melynek szimbólumai a kőműves derékszög, a körző, a piramis és a mindent látó szem – mindig haladó eszméket képviselt és hirdetett.

Magyarországi páholyok

A magyarországi szabadkőműves-páholyok megalakulása elsősorban Mária Terézia testőríróihoz – Bessenyei György vezetésével – kötődik, később csatlakozott hozzájuk Kazinczy Ferenc, Kármán József és Széchényi Ferenc is. A francia forradalom hatására kibontakozó Martinovics-féle összeesküvés után I. Fe­renc betiltotta a szabadkőművességet: 1848-ig csak illegalitásban működhettek a páholyok.  

A meglelt dokumentum szerint Kossuth Lajos az Egyesült Államokban 1852-ben kifejezetten azért lépett be az amerikai szabadkőművesek közé, hogy könnyebben szerezhessen pénzt a szabadságharc folytatására.

Mi van az egydollároson?

Az amerikai egydollárost a je­lenlegi formájában 1957-ben bocsátották ki – azóta nem változott jelentősen –, és sokak szerint szimbólumok találhatók rajta: a befejezetlen piramis, a mindent látó szem. A Novus Ordo Seclorum azt jelenti, hogy New World Order, vagyis új világrend. Lehetséges, hogy ez egy utalás a majd kialakuló egye­sült világrendre, amely végleg eltünteti a nemzetek közötti ha­tárokat? S mi a tizen­hármas szám szerepe? (13 vonal a pajzson, 13 nyíl a sas kezében, 13 csillag, 13 szint a pirami­son.) Bár az elemzők rengeteg időt töltöttek a szabadkőműves-szimbólumok vizsgála­tával, senki sem tudta megfejteni, miért is szerepelnek a bankjegyen, és mit je­lentenek. Abban azonban minden­ki egyetért, hogy na­gyon bonyolult „szimbolisztikus műről” van szó.