Szerencsére nem minden esetben következik be a visszafordíthatatlan. Újra szállnak a magasban!
Forrás: MTI
A világ számos pontjáról érkeznek olyan hírek, hogy ilyen-olyan állatfajok a kihalás szélére kerültek, vagy éppen ki is haltak. A szakértők szerint ez részben a klímaváltozásnak, de leginkább az embernek tudható be.
Éppen ezért óriási diadalként lehet elkönyvelni, ha sikerül egyes állatok állománycsökkenését lelassítani vagy megállítani. Hazánkban például a madarak esetében két olyan faj is van, amely korábban kihalt Magyarország területéről, de ismét feltűntek és költenek.
– A nemzeti parkoknak és azok megfelelő gondozásának köszönhető, hogy sikerül egyes madárfajok állománycsökkenését lelassítani, de az is, hogy újra költenek nálunk olyan szárnyasok, amelyek hazánk területéről kihaltak. Ilyen a daru és a vándorsólyom – mondta a Borsnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) sajtókapcsolatokért felelős munkatársa. Hogy ez mit is jelent pontosan? A kijelölt területeken nem folyik mezőgazdasági művelés, a kirándulók csak a megadott túraútvonalakon közlekednek, vagyis a parkok érintetlenek maradnak, biztonságot nyújtanak.
Az egyesület illetékese hozzátette, hogy a madarak védelme nemzetközi intézkedéseknek hála nagyobb hangsúlyt kap.
Vadásztak a tollukra
Egész Eurázsia területén fellelhető madár, telelni Európa déli és Afrika északi részére vonul. Magyarországon is szép számmal költöttek ezek a nemes madarak, de az 1910-es évekre ez megváltozott. Sokan vadásztak rájuk főleg a tolluk miatt, és az addigi élőhelyeik is megszűntek, a mocsarakat lecsapolták. Majd több mint 100 év után, 2015-ben újra feljegyezhették hivatalosan az első hazánkban fészkelő párt, de az igazi áttörés még várat magára. Pedig a vonulási időszakban akár 160 ezer példány is megpihen nálunk, és várják az időt, amikor indulni kell Afrikába.
– Azoknak, akik darut szeretnének látni, azt javaslom, látogassanak el a hortobágyi tavakhoz, azok közül is a Kondás-tóhoz, mert annak a partján szinte egész évben látni egy-egy példányt. Mivel napközben vadásznak, érdemes déltájban menni, amikor visszatérnek egy kicsit megpihenni a szántókról – tanácsolja Zoltán.
Rovarirtó szer lett a vesztük
Az erőt sugárzó vándorsólymok bizony az ember miatt kerültek a kipusztulás szélére. Ezek a madarak ragadozók, sziklás hegyekben élnek és a magasból csapnak le a zsákmányukra. A mezőgazdaságban elég sokáig használtak egy DDT nevű rovarirtó szert, ez lett a vesztük. Sajnos más állatok is áldozatául estek ennek. Magyarországon a vándorsólymok állománya a hatvanas években összeomlott. Újra először a Pilisben láttak fészkelő párt.
– Az állomány jelenleg 50–70 pár között van, valójában a vándorsólymok száma hazánkban korábban sem haladta meg a száz párt, mert a mi országunk olyan adottságokkal rendelkezik, hogy ennyi egyedet képes csak ellátni. Egy lehetőség azonban mégis van, hogy valamelyest emelkedjen ez a szám. Ezek az állatok nagyon intelligensek, és jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez, az ember jelenlétét is képesek megszokni. Így lehetséges, hogy nálunk is beköltöznek ezek a tökéletes vadászok a nagyvárosokba. New Yorkban, Manchesterben már stabil állománnyal rendelkeznek, és aggodalom nélkül csapnak le a városi galambokra a magasból – mondta a szakértő.
A Balatont választotta a mediterrán fecske
– Valójában sokkal kevesebb madár tér vissza, mint amennyi eltűnik, de új fajok is betelepednek az éghajlatváltozásnak köszönhetően. Hozzánk leginkább az országhatár déli oldaláról érkeznek új fajok, amik eddig nem költöttek nálunk. Ilyen a mediterrán területeken elterjedt vöröshenyes fecske, ami a Balatonnál vert tanyát – mondta a szakértő.
Mi tehetünk értük?
Túrázáskor ne térjünk le a kijelölt útról!
Ha találunk egy fészket tojásokkal, ne bántsuk, menjünk távol onnan minél hamarabb!
Ha elhagyott fiókát találunk, ne nyúljunk hozzá, majd a természet elintézi!
