<p>Majd később megcsinálom… Nap mint nap elhangzik ez a mondat valaki szájából, kiegészítve különböző kifogásokkal, miért nem most végez az adott feladattal. Szerencsére van megoldás, hogy túllépjünk ezen a rossz szokáson. </p>
Majd holnap
Általában olyan dolgot szoktunk a legutolsó pillanatig húzni, ami valamilyen felelősséggel jár – lehet ez felkészülés egy vizsgára, az adóbevallásunk leadása, ajándékvásárlás a szeretteinknek – vagy úgy érezzük, hogy miatta elszakadunk a kapcsolatainktól (például hivatalos ügyek intézése, ami sorbanállással jár). Ehhez hozzájön még az is, hogy valamilyen rossz érzésünk van az elvégzendő feladattal kapcsolatban. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint félelem is társulhat a halogatáshoz.
– Legtöbb esetben egy olyan nagy dolog van előttünk, amitől tartunk, mivel arra számítunk, hogy a kimenetele negatív lesz. Emiatt az ember védekezésként használja a halogatást – mondta a szakértő. A védekezőmechanizmus általában nem segít, hiszen a feladatot mindenképpen el kell végeznünk, így szembe kell szállnunk a rossz érzéseinkkel.
Végtelen körforgás
Az emberben általában két gondolat motoszkál: minél gyorsabban túlesni a teendőn, vagy kifogásokat találni, hogy miért várjunk még. A kutatók azt is bebizonyították, ilyenkor valójában az agyunk két területe vív egymással.
– A legtöbb ember tudja, hogy meddig lehet elmenni, de minden esetben megcsinálja, véghezviszi az adott feladatot. Érdemes a probléma mögé nézni, nyugodtan számon kérhetjük saját magunkon is, mi az, amitől tartunk, félünk. Mindenkinek egyénileg kell rájönnie, mi áll a szőnyeg alá söpört feladat mögött – folytatta Makai. A félelmeinket tetézheti még, hogy tisztában vagyunk vele, minél később végzünk el valamit, annál több negatív érzés halmozódik fel. Az sem jó megoldás azonban, ha erőszakkal vesszük rá magunkat, ugyanis emiatt még nagyobb lesz a frusztrációnk, és legközelebb még inkább a halogatáshoz fordulunk. Ebből pedig egy végtelen körforgás alakulhat ki.
A végkimenetel legyen a cél
Ha túl nagy falattal állunk szemben, készítsünk tervet! Bontsuk le részcélokra a teendőt, így fel tudjuk osztani az elvégzendő dolgokat. A másik jó megoldás, ha a célra koncentrálunk, és arra, hogy mennyivel jobban fogjuk érezni magunkat, ha szembenézünk az adott feladattal. Mások azt mondják, sokkal könnyebb nekiugrani valaminek, ha összekötjük a kellemest a hasznossal. Olyannal, amit élvezettel csinálunk, így szinte észre sem vesszük, hogy túlléptünk rajta. Ha pontot tettünk az ügy végére, soha ne felejtsük el megjutalmazni magunkat, így felerősítjük a pozitív gondolatokat.
Az egyik legjobb és legegyszerűbb megoldás a probléma felszínre hozására, ha saját magunkat kérdezzük meg a halogatás okáról. Tegyük fel a kérdést, hogy miért halogatunk, majd a válaszra is miérttel kérdezzünk vissza. Ezt ötször ismételjük meg, így a végére már világos képet kapunk arról, pontosan mi is áll a feladat elodázásának hátterében.