A Pannon GSM három nappal előzte meg versenytársát, így kaphatták meg a 20-as előhívó számot. Ma már szinte nem is emlékszünk arra az időszakra, amikor nem kellett fizetni a fogadott hívásokért. A hatalmas, táskaméretű mobiltelefonoknak is ekkor áldozott le.
1994 tavaszán új korszak kezdődött a magyarországi távközlésben: megjelentek az első, digitális rendszerű mobiltelefon-hálózatok, amelyek az akkor hipermodernnek számító globális mobilkommunikációs rendszerre, vagy ahogyan a köznyelv ismeri: a GSM-technológiára épültek.
Horror összeget fizettünk a percekért
A magyar GSM-éra hivatalosan1994. március 26-án indult hódító útjára, a Pannon GSM szolgáltatásának indulásával. Ki ne emlékezne még a reklámra: „Pannon GSM – Az élvonal”? A világ első GSM-hívását egyébként három évvel korábban bonyolították le Finnországban. Ez a beszélgetés az ország akkori miniszterelnöke és egy alpolgármester között zajlott le. Az első GSM-előfizetések csak beszédszolgáltatást tartalmaztak, SMS, MMS és hangposta sem volt. A percdíj 1994-ben csúcsidőben 25-30 Ft volt, csúcsidőn kívül ennek nagyjából a fele. A legolcsóbb készülék is több mint 80 ezer forintba került, a legdrágábbért több mint 100 ezret kellett fizetni. Viszonyításképpen: 1994-ben a bruttó átlagkereset 33 300 Ft volt.
Pillanatok alatt egymillió ügyfelük lett
A mai szemmel már szinte röhejes, táskaméretű mobiltelefonok után megjelentek a zsebben is elférő készülékek. A GSM-technológiának nem csak a mobiltelefonos beszélgetés lehetőségét, hanem az internetkapcsolatot is köszönhetjük.
A globális mobilkommunikációs rendszert 1987-ben fogadták el a digitális mobiltechnológia európai szabványaként. Ez a második generációs mobiltechnológia a hangforgalom mellett már adatokat is tudott továbbítani.
Hazánkban az első GSM-szolgáltatás Pannon GSM néven indult, ezzel pedig három nappal megelőzték a Westel 900-at. A GSM-előfizetők számának növekedése nemzetközi szinten és Magyarországon is minden előzetes becslést túlszárnyalt. 2001-re átlépte a vezetékes előfizetések számát. Érdekesség, hogy bár az ezredfordulóra még csak 50-100 ezer előfizetővel számoltak, már 1998-ra elérték az egymilliós ügyfélszámot.
A szolgáltatók a szerződéskötés feltételeként csatlakozási díjat is megszabtak, amely eleinte 20-25 ezer forint volt. Újdonságnak számított, hogy a fogadott hívásokért nem kellett fizetni. A külföldi, páneurópai hívások lehetősége is új volt. Utóbbit nevezzük ma roamingnak, amelyet később Európa határain túlra is kiterjesztettek.
Jött az SMS
A jelenlegi piacvezető jogelődje, a Westel 900 1994 március utolsó napján indította a szolgáltatást. A legenda szerint annak köszönhető, hogy a Pannon (később Telenor) 20-as előhívót, a Westel (majd Telekom) pedig a 30-ast kapta, hogy a korábbi indulás miatt elsőként a Pannon GSM illetékesei választhattak számmezőt.
A versenyben a Pannon GSM komoly hátránnyal indult, mivel a Westel 900-nak már működött a nagyobb vidéki városokban az a mikrohullámú hálózata, amire rá tudta ültetni a szolgáltatást. A megoldást végül egy olyan, a norvég Telenornál kifejlesztett technológia hozta, amellyel sikerült hetek alatt a szolgáltatásra alkalmassá tenni az Antenna Hungária hálózatát.
A rövid szöveges üzenetek (SMS) terjedésére 1996-ig kellett várni. Ez egyébként ma is az egyetlen olyan szöveges üzenetcserélő platform, amellyel minden mobilkészülék elérhető.
2004-ben történt a magyar mobilpiac első komoly váltása, a Westel 900-ból T-Mobile lett, az annyira megszokott színvilágot pedig felváltotta az azóta is használt magenta.
