Határon innen és túl, országokat átívelő népszerűséggel bír a kútbereki völgyben fekvő Mária-kegyhely. A forrás valakinek a látását adta vissza.
A szlovák–magyar határ mentén fekvő Hont község Mária-kegyhelyének története régre nyúlik vissza. A törökök kiverése utáni időkben egy útszéli kereszt állt a kegyhely jellegzetessége, a Három Szent Forrás – palócosan a Kutyika – mellett. Egy pásztor imádkozott itt vakon született kisfiával.
A gyereknek látomása volt, melyben Szűz Mária arra kérte, öblítse ki szemét a forrás vizével. A fiú teljesítette a kérést, és csodák csodájára látni kezdett. Gyógyulását egy emlékére állított szobor őrzi. Amikor felnőtt, hálából faragott egy Boldogasszony-szobrot, amely 1920-ban szőrén-szálán eltűnt. Azután lett meg, hogy egy nő álmot látott, miszerint az alkotás egy padláson „bujkál”. Így is volt. A mű azóta is a hatvanas években felújított kápolna falát díszíti.
– Palóc népviselet van rajta, világoskék színű ruhában, koronával a fején, jogarral a kezében. A pásztor fiúcska faragta, hogy hálát adjon a gyógyulásáért – mesélte a Borsnak Kelemen Zoltán plébános. Rengeteg gyógyulásos történet köthető ide. Itt nyerte vissza szeme világát egy evangélikus vak asszony, Czibulyáné, miközben ő és lánya együtt imádkoztak. Az ugyancsak ipolyvecei Deme András eskü alatt vallotta, hogy egyik rokona a Kutyikánál gyógyult meg.
A négyéves Gyula itt szólalt meg először Jézus nevét ismételgetve, és itt tette meg az első lépéseket is. Két fiútestvér pedig a víznek köszönhetően gyógyult meg egy motoros baleset után. Eredetileg három forrásról szól a fáma, de ezeket végül összegyűjtötték és egy forrássá egyesítették. Onnan folyik most az a víz, amely miatt ezrek zarándokolnak ide. A Szlovákiából érkező Kovács család idén másodszor látogatott el a völgybe.
– Nem csak a víz miatt jövünk ide. Nagyon pozitív energiája van a helynek. Jó itt a levegő, nagy a csend. Feltöltődünk tőle, öröm ide jönni – mesélte a családanya, aki édesanyjával, fiával és kiskutyájukkal autózott el a mágikus forráshoz.
