<p>Már most be kell jelentkezni diákmunkára, mert vészesen fogynak a legnépszerűbb helyek!</p>
Hamarosan kezdetét veszi a nyári szünet és középiskolások ezrei vállalnak valamilyen diákmunkát. Jobb előre gondolkodni, nehogy aztán pórul járjon az ember, mert a jobb helyek pikpakk elkelnek. De vajon tudják-e, hogy milyen törvények védik vagy esetleg korlátozzák a tizenéveseket? A Borsnak Pataki Zoltán, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke segített összeszedni azokat a tudnivalókat, amik fontosak lehetnek a fiatalok számára, ha diákmunkát szeretnének vállalni a nyáron.
Kell a szülő
Fiatal munkavállaló az a személy, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A 15–18 éves diákoknak a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a munkaszerződés megkötésére. Ez azt jelenti, hogy a gyerek nem vállalhat munkát, a szülei tudta nélkül. Ezen felül a diák dönthet például arról, hogy a szabadságát mikor szeretné kivenni és megadhatja a bérfizetés teljesítéséhez szükséges bankszámlaszámát.
Éjszaka nincs munka
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a fiatalkorú munkavállalókat nem szabad éjszakai (22.00–06.00 óra között), vagy rendkívüli munkára alkalmazni. Utóbbi magába foglalja a munkaidőn túli, és a munkabeosztástól eltérő túlórát is. Vagyis a fiataloknak legkésőbb 22 órakor le kell tenniük a lantot akár végeztek, akár nem. Ezen felül megszabja azt is, hogy a napi munkaóra nem haladhatja meg a 8 órát, ahogyan a heti munkaidőkeret is szigorúan egy naptári hét. Ha több helyen vállal a gyerek részmunkaidőt egyszerre, azok összes ledolgozott órája sem lehet több a napi 8 óránál.
Ugyanannyi a fizetés
A fiatalkorú munkavállalókat is megilleti a minimálbér, illetve adott esetben a garantált bérprémium összege. Fontos tudni, hogy a diákbérből mindösszesen 15 százalék személyi jövedelemadó kerül levonásra. A munkavállalás előtt szigorú munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha az adott pozíció megköveteli.
– A vizsgálat célja, hogy mindenki a testi adottságainak megfelelő munkát végezhessen. Ez az esetek többségében egy általános orvosi vizsgálat, néhány esetben viszont komolyabb is lehet – tette hozzá az elnök.
Több pihenőidő
Csak olyan munkára alkalmazhatók a fiatalkorúak, amik nem befolyásolják károsan a fejlődésüket. Több szünetet is kapnak, ami törvényileg van szabályozva. A 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén minimum 30 perc, hat óra után pedig minimum 45 perc szünetet kell kapniuk. A fiatalok szervezetének szüksége van a pihenőidőre, hogy regenerálódni tudjanak, ezért napi tizenkét órát pihenniük kell.
Mikor?
A törvény az iskolaszünetben engedélyezi a munkavállalást. Diákmunkát 15 éves kortól lehet vállalni a nyári szünetben szülői beleegyezéssel. 16 éves kortól év közben, akár suli mellett is lehet dolgozni.
Komoly bírság jár
A Munkaügyi Felügyelet szigorúan ellenőrzi a munkáltatókat, hogy minden jogszabálynak megfelelően alkalmazzák a fiatalkorúakat. A törvények be nem tartását szigorúan büntetik, a feltételeket megszegő munkavállalóra is kiszabható büntetés.
– A bírság összege a 30 ezer forinttól akár 5, vagy 10 millió forint is lehet. A Büntető Törvénykönyv szerint: aki a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyekre vonatkozó törvényt megszegi, akár három évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat – árulta el az elnök.
Előszűrésen is át kell esni olykor
Az elnök szerint három fő kategóriára oszthatjuk a diákmunkákat.
Az első csoportba tartoznak azok a munkák, amikhez nem feltétlenül szükséges a szakirányú képzettség. Ilyen például a bolti kisegítők, pénztárosok, raktárosok.
A második csoportba tartoznak, amik nem kifejezetten igényelnek a szakterületen szerzett ismereteket, de bizonyos kompetenciák szükségesek a hatékony munkavégzéshez. Ezek közé tartoznak a host/hostess rendezvénysegítők, vagy a telefonközpontos pozíciók.
A harmadik kategóriába tartoznak azok a munkakörök, amik kifejezetten valamilyen szaktudást igényelnek, itt a diákok mindig egy előszűrésen esnek át. Ilyenek például a marketing- asszisztensi pozíciók, pénzügyi asszisztensek.
