Ön tudja, mi a különbség az üzemi és a munkabaleset között? És azzal tisztában van, hogy a munkáltatójának kell-e fizetnie, ha munkaidőben töri el a kezét?
Forrás: iStock
Keverednek a fogalmak
Nem mindegy, hogy egyes balesetekre milyen fogalmat használunk, ugyanis hiába hasonló két szó, más a jelentésük. Ilyen többek között a munka- és az üzemi baleset.
Hol igényeljem?
– A munkabaleset a munkavédelmi törvény, az üzemi baleset pedig a társadalombiztosítási jogszabályok által alkotott fogalom – kezdte dr. Nádas György munkajogász. – Munkabalesetről akkor beszélünk, ha szervezett munkavégzés közben éri baj a munkavállalót – mondta. Bár az üzemi baleset is magába foglalja a történteket, de az eseteket csak akkor lehet üzemi balesetté nyilvánítani, ha az illető ellátást is kap érte.
– Ha valaki a munkahelyére, vagy hazafelé menet szenved balesetet, akkor az szintén üzemi balesetnek számít, ezt más néven úti balesetnek is nevezzük. Azonban itt is meg kell felelni a munkabaleset kritériumainak. Például, ha hazafelé ér minket szerencsétlenség úgy, hogy teszünk egy kis kitérőt például a közértbe, akkor a munkáltatónak már nincs köze ehhez. A szabály ugyanis előírja, hogy a lakásig a legrövidebb úton történt baleset számít csak üzeminek – árulta el a szakértő. A baleseti táppénz az üzemi balesetre vagy foglalkozásköri megbetegedésre jár. Az, hogy mi tartozik ezekbe, már a tb határozza meg.
14 nap kell
Orvosi igazolás nélkül nem megy
Hiába sérül meg valaki munkavégzés közben, nem minden esetben számít munkahelyi balesetnek. Vannak ugyanis kizáró tényezők és körülmények, amiket ha nem veszünk figyelembe, akkor lecsúszhatunk a baleseti járadékról és táppénzről. Ilyen például, ha a sérült kábítószert vagy alkoholt fogyasztott, mert e szerek hatása alatt nem lehetne munkát végezni. Kizáró tényező még, ha a baleset munkahelyi rendbontás alatt történt, vagy egyszerűen csak engedély nélküli tevékenységet végzett az illető. Utóbbi esetben, ha a munkáltató adta ki a feladatot, akkor felmerül az ő felelőssége is.
Jó tudni azt is, hogy semmilyen ellátást vagy kártérítést nem kaphat az, aki szándékosan okoz magának sérülést a munkaidő alatt. Sőt akkor sem jogosult pénzre, ha későn vagy egyáltalán nem ment el orvoshoz egy sérülés után, ami miatt sokkal tovább kell távol maradnia a munkahelyétől.
Mit jelentenek a fogalmak?
Munkabaleset: Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.
Üzemi baleset: Társadalombiztosítási ellátás szempontjából közelíti meg az eseményeket, és inkább a baleseti ellátásra és az egészségkárosodás mértékének megfelelő járadék megállapítására koncentrál. Ahhoz, hogy az egészségbiztosítás baleseti ellátását igénybe lehessen venni, a balesetet vagy a foglalkozási megbetegedést – társadalombiztosítási szempontból – üzemi balesetnek kell minősíteni.
Pszichés problémák is felléphetnek
Nemcsak testileg lehet problémája egy dolgozónak, akár szellemileg is adódhatnak gondok a munkahely miatt. Sokan nem is gondolnák, de a stressz és az amiatt kialakult betegségek is beletartoznak a foglalkozási megbetegedések fogalmába. A munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltatónak kötelessége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés megvalósítása. Ez viszont sok esetben kimerül a védelmi felszerelésekben, pedig az elme is hasonlóan károsodhat. Ez azt jelenti, hogy ha egy munkavállaló a nagy hatású stressz miatt kikészül, és orvosi papírokkal bizonyítani is tudja, hogy a munkahelyének köze van a kialakult betegségéhez, akkor az is beleszámít a foglalkozási megbetegedésekbe, ami miatt pénz ütheti a markát. Ezt minden esetben orvos szakértőkkel kell bizonyítani.
