Előttünk a fesztiválszezon: a nyár a nagy szabadtéri bulik ideje. Sokan gyerekeket is magukkal visznek egy-egy koncertre – de vajon tisztában vannak a hangos zene káros hatásaival?
Forrás: Zsolnai Péter
5-85 decibel a normális
Létezik egy honlap, aminek célja, hogy felhívja a felnőttek és a gyerekek figyelmét az órákon át hallgatott hangos zene káros hatásaira, és tanácsokat ad, hogyan lehet megóvni a fiatalabb generációk hallását. Az Óvd a füled (www.ovdafuled.hu) felelős szerkesztője a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottságának egykori elnöke, dr. Vicsi Klára.
– A hangos koncertek, a folyamatosan fülhallgatón keresztül, nagy hangerővel hallgatott zene károsan hat a gyerekek hallására. A halláskárosodással pedig együtt járhat tanulási nehézség, figyelemzavar is – magyarázta a Borsnak.
– Csapatunk különböző elemzéseket végez a rendezvényeken mért hangosságértékekkel. A honlapon lehetőség van arra, hogy bárki beküldhessen mért adatokat egy-egy iskolai rendezvényről vagy egyéb koncertről, így feltérképezhetővé válik a különböző helyszíneken használt hangerő. Sajnos tény: a legtöbb koncert és gyerekrendezvény a normál 75-85 decibeles tartományt túllépi. A jó részük a 90-100 decibelt is eléri, de extrém esetben előfordul a 100-115 decibel hangosságú koncert is.
Mindezek tükrében dr. Vicsi Klára és csapata a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete segítségével az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult, hogy törvényben határozzák a gyermekrendezvények maximális hangerejét.
A porc védtelenebb
A mai, intenzív ingerekhez és élményekhez szokott világban arra a hangerőre van igény, ami már a hallószerveink egészségét teszi kockára – állítja Tuboly László hangmérnök-hangtechnikus, aki szintén komolyan aggódik a fiatalok hallásáért.
– Ha számokban akarjuk érzékeltetni: egy átlagos beszélgetés 65 decibeles, egy hangosabb vita már 85. A szórakozóhelyeken 105-108 decibellel is szólhat a tucc-tucc, egy kültéri koncert fellépői pedig akár 110-115 decibellel is zúzhatják a színpadon. Egy felszálló repülőgép hangja közvetlen közelről 130 decibel, ami már komoly fizikai fájdalmat és szinte azonnali maradandó halláskárosodást okoz – sorolta a szakember.
– A hangtechnikusi szakmától egyenesen elvárás is, hogy beltéri és kültéri koncerteken nagyjából „hozzák” az említett értékeket. Ezt a hangerőt tartani kell, ez az igény a szervezők és a közönség részéről is. Gyermekelőadások esetén természetesen a hangtechnikus figyel arra, hogy a veszélyes szint alatt maradjon a hangerő. A gyerekek hallócsontjai még nincsenek kifejlődve, porcos állagúak, így csak kismértékben tudnak védekezni a nagy zajterhelés ellen. A fül védekező rendszere a kamaszkor végére alakul ki teljesen.
A magas jobban roncsol
Mindezek ellenére, ha a szülő vállalja a kockázatot, és a színpad közelében tombol a nyakában ülő gyerekével, még mindig vehet olyan eszközt neki, ami tompítja a hanghatást, és ezzel csökkenti a halláskárosodás esélyét. Tuboly László a kisebbeknek a munkavédelmi fültokot ajánlja, amiből lehet kapni dizájnos, komfortos darabokat. (Ez az a fejhallgatószerű eszköz, amit a légkalapácsosok is viselnek az útfelbontáskor.) Ezek a termékek 1000-2000 forintos áron kaphatóak a munkavédelmi, barkács- és szerszámüzletekben. 12 éves kor felett már lehet különböző füldugókat is használni, amik szintén erre a célra lettek kifejlesztve. A zajcsillapítás egyébként a felnőtteknek is hasznos, hiszen tartós, 15-30 perces túlterhelés esetén az ő hallásuk is károsodik. A helyszínt elhagyva felléphet fülzúgás vagy sípolás. Ha ez sokszor előfordul, garantálható a végleges halláskárosodás.
Védekezhetünk úgy is, hogy kiállunk a hangrendszer fókuszából, oda, ahol már tompább a hang, ott viszonylagos védelemben vagyunk. Azt is érdemes tudni, hogy a középmagas és magas tartományok roncsolják a legjobban a hallást. Középmagas például az énekhang, a cintányérok hangja vagy az éles, csilingelő digitális hangszínek.
