<p>A magyar bűnügyi történelem egyik legfordulatosabb gyilkossága egy pisztolylövéssel kezdődött. Haverda Mária nevét 1909 tavaszán megismerte az egész világ. A perből nem maradt ki egyetlen híres büntetőjogász sem, s az ügyön hónapokon keresztül csámcsogott a közvélemény.</p>
Egy szabadkai ügyvéd dúsgazdag özvegye, Haverda Boldizsárné a társalkodónője kíséretében sétált a ma már szerbiai város közelében 110 éve, amikor egy férfi váratlanul feléjük szaladt és egy revolverrel agyonlőtte. A személyleírások szerint egy harminc év körüli, angolosan nyírott bajuszú ember volt a gyilkos, aki kopott, sötét ruhát, a fején pedig sportsapkát viselt. Találtak még egy 43-as lábnyomot is, de a rendőröknek eleinte ennél többjük nem volt. A családi viszonyok feltérképezése után a szálak az áldozat lányához, Haverda Máriához vezettek.
A meggyilkolt asszony férje néhány éve halt meg, hatalmas vagyont hagyva özvegyére.
A lányuk azonban ebből egy fillért sem kapott. Attól kezdve, hogy Mariska elvált, s egy férfival megszökött, apja hallani sem akart róla, kitagadta. Később anyja sem kedvezett a lányának, a család szégyeneként számon tartott Mária ezért perrel támadta meg a végrendeletet, hogy ő is részt kapjon a vagyonból.
A budapesti rendőrök Haverda Mária két közeli ismerősét, Jánossy Aladárt és Vojta Antalt is kihallgatták. Jánossy szerelmes volt a gyönyörű fiatal nőbe, és Vojta Antalról is felmerült, hogy szexuális viszonya van az asszonnyal. Mária arra számított, hogy anyja halála után nemcsak a kimerítő pereskedésnek lesz vége, hanem a vagyonhoz is hozzáférhet, ezért rávette két szeretőjét, hogy segítsen neki. Vojta kitervelte, Jánossy pedig végrehajtotta a gyilkosságot, amit az örökség megszerzéséért találtak ki. Aladárra egyébként tökéletesen illett a szemtanúk leírása.
A nagy port kavart ügyben először kikezdték az ügyészt, hogy az gyakran vizitel a szép vádlott cellájában, azután nem lehetett befejezni a szabadkai esküdtszéki eljárást, mert az egyik szavazóbíró nyilatkozata megjelent az egyik helyi lapban az esetről, holott ezt a törvény tiltotta. Majd áttették az ügyet a szegedi esküdtbírósághoz, ami a vádlottakat felmentette. A kúria megsemmisítette a szegedi ítéletet, s a budapesti esküdtbíróság Haverda Máriát felbujtásért tizenkettő, Jánossyt tíz-, Vojtát nyolcévi fegyházra ítélte.
Szabadulása után Jánossy nem hallatott magáról. Vojta Amerikába utazott és egy zenekarban magyar nótákat játszott, Mária pedig egy Pest megyei faluban telepedett le. Az asszony összeköltözött az egyik rabtársnőjével, és tejárusításból élt haláláig.
Ha érdeklik a retro bűnügyek, látogasson el az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldalra!
