<p>Nem egy nyári, Balaton-parti diákmunkással történt már meg, hogy a munkaadója átverte, nem fizette ki, vagy olyanokat ígért, amit később mégsem tartott be. Józsefékkel is ez történt, pedig voltak árulkodó jelek arról, hogy valami nem stimmel. </p>
A Borshoz forduló József és 17 éves barátnője csak gyrost szeretett volna árulni egy Balaton-parti büfében, amiért nem vártak volna többet, csak az ezért jogosan járó fizetséget, amit végül komoly harcok árán sikerült csak kicsikarnia a főnökétől, ráadásul annak, amiben megállapodtak, csak a töredékét kapták kézhez.
Mosogató lett belőle
– 450 kilométert, Nyírbátorból Balatonlellére utaztunk el a munka miatt. Aznap sikerült megállapodni, így másnap már kezdtünk is, ráadásul leszögeztük azt is, hogy a szállást és az étkezést biztosítja nekünk a munkaadónk – kezdte történetet József.
– Gyrost mentünk árulni, de végül hetekig csak mosogattam, a lány pedig felszolgált. Két hét múlva jelentkeztünk a fizetésért, amire a főnök úr azt mondta, most még nincs pénze, mert nem indult be a szezon. Gyanús lett a dolog, főleg azok után, hogy a többi ott dolgozó is elmondta, őket sem szokta rendesen kifizetni – mesélte el történetét a Borsnak a csalódott József. Az egyébként, hogy a munkaadó arra fogta a kifizetés elmaradását, hogy még nincs elég bevétele, nagyon rossz kifogás volt, ehhez ugyanis a munkavállalóknak semmi köze.
Hiányolta a krémet
El akartak onnan jönni, de a munkáltató megfenyegette őket, ha mennek, akkor még a szállást és az étkezést is levonja a bérükből, így maradtak. Napi 15 órát dolgoztak, hétvégén és ünnepnapokon – pünkösdvasárnap és -hétfőn – is. Végül a megbeszélt 135 ezer forint helyett mindössze 85 ezret kaptak kézhez, azt is úgy, hogy megígérték, maradnak még, de végül is eljöttek.
– Még azzal is megvádolták a velem dolgozó lányt, hogy megevett egy nagy üveg mogyorókrémet, ami egyáltalán nem igaz. Én a konyhán dolgoztam, én adtam ki neki az ételt, összesen két darab palacsintát evett – mesélte a pórul járt fiú. Józsefben jogosan merült fel a kérdés: hol rontották el a dolgot?
Papír nélkül semmit se!
– Ha már az elején nem azok a feltételek, amit az ember elképzel, akkor nem szabad ottmaradni. Az első és legfontosabb ilyen esetben, az írásban rögzített munkaszerződés – magyarázta el a Borsnak Nádas György munkajogász.
– Lehetőség szerint minden olyan kérdést írásban rögzíteni kell, amiben megállapodtak a felek. Egy étteremnél nem utolsó szempont a munkavédelmi oktatás sem. Ha szállást is ajánl a munkaadó, akkor azt is bele kell fogalmazni a szerződésbe, mert ennek adójogi vetülete is van, és ez béren kívüli juttatásnak minősül – mondta a jogász, aki azt javasolja, a nyári munkát érdemes valamilyen diákmunka-közvetítő cégen keresztül intézni, az ugyanis jóval megbízhatóbb és biztonságosabb.
Nincs, aki dolgozzon
Lasszóval kell fogni a vendéglősöket, üzleti eladókat a Balatonon. Sok helyen a tulajdonosok és családtagok állnak be a pult mögé, mert nincsenek jelentkezők. Volt olyan vendéglős, aki azt mondta, négyszázezer forintért sem megy senki. Mások arra panaszkodnak, hogy akik mennének, alkalmatlanok a munkára. Egyesek szerint öt év alatt a balatoni kisvállalkozásoknak akár a fele is eltűnhet.
Ezekre kell figyelni:
• éjszakai munkára nem alkalmazhatók, vagyis 22:00 és 06:00 között nem dolgozhatnak
• napi 8 óránál többet nem foglalkoztathatók
• hetente legalább két pihenőnap kötelező, melyek nem lehetnek egyenlőtlenül elosztva
• 18 év alatti diáknak, ha a napi munkaidő meghaladja a 4 és fél órát, akkor 30 perc, míg 6 órát esetén legalább 45 perc szünetet kell biztosítani
• 18. évét betöltött diáknál, ha 6 órát meghaladja a munkavégzés, akkor legalább 20 percnyi, ha a napi 9 órát, akkor pedig minimum 25 percnyi munkaszünet jár
• ha még iskolás, szülői beleegyezés is szükséges
