Aki dolgozott már irodában, tapasztalhatta, hogy amíg a hőségben a klíma működése közben a férfiak vígan végzik a dolgukat, addig a nők nem csak vacognak, de még a koncentráció is nehezükre esik.
Azzal talán a legtöbben tisztában vannak, hogy a nők és a férfiak hőháztartása eltér. Általában a gyengébbik nem a fázósabb, a férfiakat gyakrabban leveri a víz. Egy friss felmérés eredménye most azt bizonyítja: a hölgyek sokkal produktívabbak, ha meleg van, a hideg a munkájuk rovására megy.
A Dél-Kaliforniai Egyetem és a WZB Berlin Social Science Center 543 egyetemistát kért meg arra, hogy végezzen különböző feladatokat, miközben folyamatosan emelték a helyiség hőmérsékletét: 15 fokon kezdték, végül 32 fokig tekerték fel a fűtést.
Ellentétes eredmény
Az eredmény az lett, hogy amint növekedett a hőmérséklet, úgy lett egyre jobb a nők teljesítménye. A tapasztalat azt mutatja, hogy produktivitás szempontjából a 23 fok az ideális. A férfiaknál épp ellenkező volt a helyzet. Nekik az alacsonyabb hőmérséklet kedvezett, akkor tudták jobban működtetni az agytekervényeiket. A férfiaknak határozottan romlott a teljesítményük a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan, de még így sem olyan látványosan, mint ahogy a nőké javult. Ez persze nem azt jelentette, hogy a hölgyek rosszabbul végezték el a rájuk bízott feladatot, csupán annyit, hogy kevesebbet tudtak elvégezni a hidegben. A hőmérséklet változása mindkét nemnél a produktivitást, vagyis az elvégzett munka mennyiségét befolyásolta.
Az eszkimók bírják
Mindennek biológiai okai is vannak. Bizonyítható tény, hogy a nők szigetelő zsírrétege vastagabb a férfiakénál, így a fázás ellen termelt hőnek több idő kell ahhoz, hogy eljusson az érzékelő receptorokhoz, ráadásul a folyamatba még a hormonok is beleszólnak. Sokan nem is gondolnák, de az, hogy ki mikor kezd el fázni, attól is függ, hol született és hol nevelkedett. Egy sarkvidéki eszkimó nő például éppen az előbb említett okoknál fogva általában később kezd el fázni, mint egy magyar vagy egy afrikai, aki a hideget is nehezen viseli. Mindemellett van még egy fontos tényezője annak, ki mikor érzi, hogy melege van. Ez nem más, mint az életkor. Az idősebbek testében ugyanis a hőszabályozás már nem működik olyan hatékonyan, ezért gyakrabban fáznak, mint a fiatalabbak.
Melegíti a magzatot
Annak ellenére, hogy a nők keringése biológiai értelemben túl sok mindenben nem különbözik a férfiakétól, mégis rosszabbul viselik a hőmérsékletváltozást. Ezért is jellemzőbb inkább a nőkre, hogy hidegek a végtagjaik. Ennek oka többnyire az alacsony vérnyomás is.
A babák nem reszketnek
A kisbabáknál azonban ez másként működik. Ők úgy tartják melegen a testüket, hogy a létfontosságú szerveiket egy speciális zsírszövet, a barna zsír veszi körbe. Ennek a fő feladata a hőszabályozás és
a létfontosságú szervek melegen tartása, nem pedig az energia raktározása. Ahogy idősödünk, úgy veszítjük el fokozatosan a barna zsírt.
– Jellemző, hogy általában az érzékenyebb idegrendszerűeknél jelentkezik ez a dolog, de emellett a hajlamnak is beleszólása van abba, kinek hideg szinte mindig a keze, lába. Az alacsony vérnyomás is némi hődifferenciát okoz, de eleve van, akire jellemző a hideg végtag még akkor is, ha a keringésével minden rendben – mondta el a Borsnak Bense Tamás családorvos. Egy másik sarkalatos pont, ami kihat a hőérzetre a menopauza és a menstruációs időszak. Ilyenkor erős hőhullámok törhetnek a hölgyekre. Kevesen tudják, de ezt a két esetet leszámítva a nők testének belső hőmérséklete állandóbb, mint a férfiaké. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a várandósság idején melegen kell tartaniuk a babát.
