<p>Ezekben a napokban olyan közel van a Földhöz a Naprendszer legnagyobb bolygója, hogy még némelyik holdja is észlelhető szabad szemmel. A Jupitert júniusban láthatjuk a legjobban, már napnyugta után megjelenik a horizonton, és egész éjjel megfigyelhető.</p>
Az egyik legfényesebb
Pünkösdhétfőn este pontosan „egy vonalban” volt a Föld, a Nap és a Jupiter, de aki elszalasztotta az alkalmat, hogy rápillantson a fényes csillagnak látszó, óriási gázbolygóra, egész hónapban megteheti. Egy jobb színházi látcsővel még a legérdekesebb holdját, az Európát is megláthatjuk.
– Mivel most valamivel közelebb van hozzánk, mint ahogy általában lenni szokott, egy kicsivel valóban több részletet láthatunk a Jupiterből, de a fényességében szabad szemmel nem észlelhető változás – mondja a Borsnak Szűcs László, a Kecskeméti Planetárium csillagásza.
A Jupiter a Naptól számítva az ötödik bolygó a Naprendszerben, és a legnagyobb tömegű is. Nagyságát érzékelteti, hogy tömege annyi, mintha összeadnánk az összes többi bolygó tömegét, és azt megszoroznánk két és féllel. Mindig feltűnő jelenség az éjszakai égbolton, mert amint lenyugszik a Nap, a Jupiter a túloldalon felkel. A Hold és a Vénusz mellett átlagosan a harmadik legfényesebb éjszakai égitest.
Új világképet adott
A Naprendszerben a Jupiternek vannak a legnagyobb holdjai. Ám mivel maga a bolygó mindegyiküknél nagyságrendekkel fényesebb, és a holdak túl közel is vannak hozzá, azok szabad szemmel nem, de akár egy kézi látcsővel és kis ügyességgel már észlelhetők.
Galileo Galilei (1564–1642) itáliai fizikus, csillagász, matematikus annak idején egy négy centi átmérőjű távcsővel apró fényes pontokként látta a Jupiter holdjait, amint hol eltűntek, hol megjelentek. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a holdak keringenek a bolygó körül. Ez pedig ellentmondott annak az állításnak, hogy minden égitest a Föld körül kering (vagyis a középkorban uralkodó geocentrikus világképnek). Tehát igaza lehet a lengyel csillagásznak, Kopernikusznak, aki megfogalmazta az új, heliocentrikus világképet. Azt a tudományos tételt, amit ma már senki sem vitat: a bolygók a Nap körül keringenek, „csak” a Hold kering a Föld körül.
Nagyon gáz
– Egy negyvencentis csillagászati távcsővel már lényegesen nagyobb részletességgel figyelhető meg a Jupiter. Már láthatóak a keskenyebb, halványabb felhősávok, és persze a legnagyobb vihar a bolygó atmoszférájában, a Nagy Vörös Folt is, amibe majdnem kétszer beleférne a Föld – magyarázza a szakember.
A Jupiter külső atmoszférája ugyanis számos sávra oszlik a különböző szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. Maga a Nagy Vörös Folt is egy óriási vihar, amit már a 17. században megfigyeltek. Bár a Jupiter gázóriás, nincs szilárd felszíne, mégsem tudna átrepülni rajta egy űrszonda, mert elégne a gázpalackokban lévőnél milliószor nagyobb nyomás miatt. A bolygóban „befelé” haladva egyébként a gáz légneműből fokozatosan cseppfolyóssá válik.
– Legnagyobb mennyiségben hidrogén, aztán hélium van benne, de más egyéb is: nitrogén, ammónia, metán- és etánmolekulák, úgyhogy cigizni ne menjünk a Jupiterre! – figyelmeztet a csillagász. – Hatalmas nagy villámlásokat és sarki fényt is megfigyeltek a bolygón, aminek érdekessége, hogy több fényt sugároz vissza, mint amennyit a Naptól elnyel. Ez azzal magyarázható, hogy gázbolygó, óriási tömeggel és tömegvonzással, és nagyon lassan változik az átmérője, vagyis húzódik össze. Az ebből adódó többletenergia jelenik így meg.
Élet a jég alatt?
Érdekes, hogy a gázóriás holdjai mind szilárd halmazállapotúak. A Jupiternek 67 holdja ismert, a négy legnagyobb az Io, az Európa, a Kallisztó és a Ganümédész, amiket Galilei-holdaknak neveznek a felfedezőjük után. Ezek egyikén található feltehetőleg a legtöbb víz a Naprendszerünkben.
– Az Európát, ami nagyjából akkora, mint a mi Holdunk, több száz kilométer vastagságú jégtakaró borítja – folytatja Szűcs László. – Ez alatt, úgy gondoljuk, hogy van egy óceán is. Ezért feltételezik azt, hogy a Mars mellett az Európa a második legesélyesebb hely a Földön kívüli életre a Naprendszerben. Elképzelhető, hogy az óceánban a nagy nyomás ellenére is megvan a megfelelő hőmérséklet ahhoz, hogy ott élet legyen. Hiszen hatalmas mélységben, nagy nyomás alatt, extrém körülmények között nálunk is van élet az óceánokban.
Az Io maga a pokol
Húszéves távlatokban vannak tervek, hogy műholddal látogatást tenne az emberiség az Európán, de egyrészt nagyon messze van, másrészt a jégpáncél átfúrása is nehéz. Ami érdekes, hogy űrszondás felvételeken is jól látható repedések vannak a jégtakaró felszínén, mintha egy üveggolyó összetört volna. Ezek olyasmi rianások, mint amik a befagyott Balatonon is kialakulnak télen. Minden jel arra mutat, hogy a rianásokból időnként folyékony víz is a felszínre tör, ami persze azonnal meg is fagy.
– Néhány törésvonal ráadásul látványosan más színű, mint a többi. Ennek a mibenléte izgatja a tudósok fantáziáját, hogy az valami vegyület vagy „valami más” – teszi hozzá a csillagász.
A Kallisztó és a Ganümédész is rengeteg vizet tartalmaz, még akár többet is, mint a teljes földi vízkészlet, de nem olyan tisztán, mint az Európa. Ez inkább a megfagyott sárhoz hasonló. Az Io pedig kilóg a sorból, mert azon minden kénből van. A szakember szerint, ha létezne pokol, az az Ión lenne, ahol a kénvulkánok rendszeresen kitörnek, és az anyag folyamatosan hullik vissza a felszínre kéneső formájában.
