Sok embernek csak álom, még többnek pedig lehetetlennek tűnik megnyerni a lottó főnyereményét. Egy román könyvelő bebizonyította, hogy nem az, szinte szó szerint kifosztotta számolásaival a szerencsejátékos cégeket.
Forrás: Fotrepan
Biztosan ön is elgondolkodott azon, hogyan lehetne megnyerni a lottót. Nos, ez egy román férfinak tizennégyszer sikerült – jól olvasták, összesen tizennégy alkalommal nyerte meg az aktuális főnyereményt. Ez már eleve nehezen hihető, hiszen annak is nagyobb az esélye, hogy az emberbe belecsapjon egy villám – amerikai becslések szerint 1 a 6250-hez –, minthogy életében egyszer megnyerje a legnagyobb összeget. De Stefan Mandel tett érte, hogy ez megtörténjen.
Fifikás szisztéma
Mandel átlagembernek mondható: könyvelőként sosem volt megelégedve a fizetésével, ami az 1960-as években nem volt elég, hogy feleségét, két gyermeküket és persze magát eltartsa. Csak “hétvégi matematikusnak” mondta magát, aki azonban komoly kutatásokat folytatott a lehetséges variációkról. Arra jött rá, hogy csak akkor éri meg belevágni, ha a megnyerhető összeg nagyobb, mint a lehetséges kombinációk száma szorozva a sorsjegy árával. Ez azt jelenti, hogy ha 1 és 40 között hat darab számot kell választani, akkor összesen 3 millió 838 ezer 300 lehetséges variáció van. Ha egy dollárba kerül a sorsjegy, akkor addig kell várnia, amíg a megnyerhető összeg 11,5 millió dollár, azaz 3 milliárd 1 millió forint fölé emelkedik, mert csak így termelhet profitot, amivel a szelvényekre költendő pénzt fedezni tudja. Mert minden egyes kombinációhoz ki lehet tölteni egy szelvényt, a minden számot eltaláló szelvénnyel pedig kiváltani a főnyereményt, és ezzel megháromszorozni a szelvényekre kiadott összeget.
Kölcsönből kezdte
Az első nagy nyereményét 1960-ban Romániában zsebelhette be. Ismerősöktől kért kölcsön, a nyereményből pedig kamatostul vissza is kellett adnia. Később a brit és az ausztrál szerencsejátékban is elvitte a főnyereményt, miután Ausztráliába költözött. A több milliónyi szelvény kitöltése rengeteg időt elvett Mandel életéből, ezért is óriási segítséget jelentett neki a számítógép megjelenése a 80-as években. Sok befektetője is akadt és követője is, akik számítógépes algoritmusokra bízták a szelvény kitöltését. A férfi az ausztrál lottót tizenkétszer rövidítette meg, azonban a cég felfigyelt rá, és arra kényszerültek, hogy megváltoztassák a játék szabályait. A hatóságok Mandelt örökre eltiltották a szerencsejátékoktól az országban – még börtönbe is került másfél évre –, de a könyvelő ment tovább: az Egyesült Államokbeli virginiai lottón játszani. Ehhez összesen 7,1 millió kombinációt kellett megtennie, ami azt jelentette, hogy meg kellett várnia, amíg a főnyeremény eléri a 25 millió dollárt, azaz 7 milliárd forintot.
Három hónapig készült
Stefan Mandel utolsó nagy dobásához 1991-ben rengeteg kapcsolatra volt szüksége. A virginiai lottó megnyeréséhez szüksége volt egy emberre, aki nagy mennyiségben felvásárolja a szelvényeket, majd kitölti és fel is rakja azokat. Bár a pénztárosok általában furcsán néztek Anithalee Alexre – aki egy helyen több száz vagy ezer papírost is felvásárolt –, azonban akkor ez még nem volt törvénybe ütköző, így senki nem jelentette az esetet. 1992 februárjában be is jött a terv: megnyerték a 15 millió dollárt, azaz körülbelül 4 milliárd 220 millió forintot. Ez az akció hozta Mandelnak a legtöbb profitot, ugyanis „csupán” 5 millió dollárt, azaz másfél milliárd forintot fordított rá. Az amerikai hatóságok is felfigyeltek a férfira, azonban Mandel nem követett el szabálysértést, így teljesen ártatlan volt. Mandel a virginiai nyereménye után végleg visszavonult a szerencsejátékoktól. Arról persze nem szól a fáma, mekkora vagyonnal tért nyugdíjba, de családjával egy trópusi szigeten él a mai napig a Csendes-óceánon.
