<p>Nem is olyan régen szinte megszokott volt, hogy rendszeresen találtak gabonaköröket valahol a világban. Eredetét sokan kutatták, ugyanis az utóbbi idők legkülönösebb képződményeinek egyike. </p>
A hivatalos megfogalmazás szerint a gabonakörök a gabonatáblákon a szálak megdőlésétől létrejövő alakzatok. Titkuk abban rejlik, hogy szél vagy eső hatására a gabonák megdőlhetnek ugyan, de bonyolult alakzatok, minták nem jönnek létre.
Az hihetnénk, hogy a jelenség a modern kor „terméke”, mivel a technika fejlettsége kellett ahhoz, hogy valaki a magasba emelkedve rálásson és észlelni tudja, sőt meg is örökítse a területen megjelenő jeleket.
Régi észlelések
A feljegyzések szerint viszont több évszázadra nyúlik vissza a történet, ugyanis a legelső ismert, rajzzal is ellátott írásos beszámoló 1678-ból, Angliából származik. Mivel nem tudtak elfogadható magyarázatot adni a furcsa képződményekre, azokat az ördög művének tulajdonították.
Az úgynevezett gabonakör jelenség az 1970-es években kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor Dél-Angliában feljegyezték az első rejtélyes ábrákat, amelyek aztán felbukkantak Németországban, Svájcban, Franciaországban, Új-Zélandon, Japánban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Oroszországban, és Olaszországban is.
Menekülő rovarok
A gabonakörök belsejében végzett számos vizsgálat közül különösen megdöbbentő volt a gabonaszárak elhelyezkedése. Ezek ugyanis spirál alakban a földre hajtva fekszenek, de a szárak nincsenek eltörve. A földön fekve is tovább nőttek és beérlelték kalászaikat. A kör belsejében talált rovarok pedig mind kifelé menekültek a körből.
Ufóhívők előre!
1978-ban kezdtek el komolyabban foglalkozni a gabonakörök jelenségével, és ez az év arról is nevezetes, hogy világszerte kivételesen sok ufóészlelés történt. Kapcsolat van-e a gabonakörök és az ufók között? Milyen üzenetet hordoznak az ábrák? A kérdésekre több, egymástól nagyban eltérő elmélet született.
A legtöbben úgy vélték, hogy a földönkívüliek járművei hagyták maguk után ezeket a nyomokat. Az ufóhívők két pártra váltak abban a kérdésben, hogy mi az ábrák célja: voltak, akik szerint nem kell különösebb jelentést keresni bennük, egyszerűen csak féknyomok, amelyek a le- és felszálláskor keletkeznek. Mások viszont meg voltak győződve arról, hogy idegenek ezekkel az alakzatokkal akarnak üzenni nekünk.
Hihetőbb magyarázatok
A racionálisabb szemléletűek igyekeztek valamilyen természeti jelenséggel magyarázni a lenyomatokat. Szóba jött például a gömbvillám, a tornádó, a jégeső, a szélvihar, és a hirtelen légnyomásváltozás lehetősége is. Ebben a műfajban a leginkább kidolgozott és komolyan vehető elmélet Terence Meaden meteorológus nevéhez fűződik. Szerinte a gabonaköröket elektromos töltésű gerjesztett légörvények hozzák létre. Ezek a plazmaörvények a légkörben keletkeznek, onnan ereszkednek le, és mivel nagy energiájú jelenségek, képesek létrehozni az ábrákat.
Voltak, akik elővették Alfred Watkins 1921-es „new age” elméletét, mely szerint a föld alatt mágneses erővonalak húzódnak. Ezek a geodéziai energianyalábok a Ley-vonalak, és az elmélet hívei úgy vélték, hogy a gabonakörök a Ley-vonalak kereszteződéseinél alakulnak ki.
A kezdeti egyszerű ábrákhoz képest, 1991-től beszélhetünk igazán „piktogramokról”, vagyis olyan szimbólumokról, amelyek tulajdonságaikat, méretüket és a korábbiakhoz viszonyított aprólékosságukat tekintve teljesen eltérők, és nem emberi eredetet sejtetnek.
Segítenek a programozásban
A gabonakörökkel foglalkozó kutatók közül többen is azt feltételezik, hogy ezek az ábrák segítségünkre lehetnek jövőbeli események megjóslásában és megértésében. Van viszont, aki úgy véli, hogy a gabonakör jelensége a föld „újraprogramozására” szolgál, így nyújtva segítséget a mély krízisből való kilábaláshoz.
Lawrence Rockefeller amerikai milliárdos 1999-ben tudományos kutatást finanszírozott a gabonakörökkel kapcsolatban. A kutatásban részt vevő tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a gabonakörök bizonyos részeit biztosan nem készíthették emberek, ugyanis az alakzatokban levő gabonaszárakra elektromágneses eredetű energia hat.
Rengeteg elmélet született a gabonakörök keletkezéséről, ám mint a megmagyarázhatatlan jelenségeknél megszokott, sokan megtévesztésre használták az eset misztikumát. Néhány alkalommal kiderült, hogy átverés történt. 1991-ben Doug Bower és Dave Chorley bevallotta, hogy ők hozták létre az első gabonakört. Miközben ittasan igyekeztek haza a kocsmából, ufótörténetekkel szórakoztatták egymást.
Ekkor jutott eszükbe, hogy ufó-leszállópályát imitáljanak a mellettük lévő rozsföldön. Természetesen leleményes magyarok is bekapcsolódtak a történetbe. Előfordult, hogy agronómushallgatók készítették az alakzatot, a gabonatáblát pedig azok taposták le, akik a helyszínre sietve a saját szemükkel akarták látni a „gabonakört”.