<p>Egy férfi és egy 15 éves fiú eszméletét vesztette a hétvégén, amikor villám csapott a csepeli strandon egy fába. Az eset ismét megmutatta: a ménkű nem tréfadolog.</p>
A légnyomás elrepít
Több ezer ember hal meg a világon évente villámcsapás miatt. Mondhatni senki sincs biztonságban, ha jön az égi háború. A szakértők szerint a villám kiszámíthatatlan jelenség, vele kapcsolatban nincs biztos, csak valószínűséggel lehet számolni. Viszont csökkenthető a komolyabb baj esélye, ha az ember tudja, mit kell tenni. Ehhez muszáj kicsit érteni a villámok működését is.
– A villám egy töltéskisülés, ami olyan erős, hogy ha egy élő szervezetet elér, az szinte biztosan nem éli túl – kezdi Dely Kornél villámvédelmi szakértő. – A villámjelenség kétirányú lehet: vagy a földtől indul ki a levegőben lévő, ellentétes töltésekig, vagy a felhőzetből vezet le a földre. Amikor a villám kisül, pokoli energiát hoz létre, így több hatása is van. Egyrészt maga a villamos kisülés hatalmas feszültségű töltésáramlás, másrészt együtt jár roppant zajos hanghatással is. A villámáram hőenergiája miatt nagy tüzek keletkezhetnek a becsapási helyeken. További hatása a légnyomás, ugyanis a villám a levegőt is mozgatja. Ha valaki mellett becsap egy csóva, mindegyik hatást érzékeli, amelyek bármelyike külön-külön is veszélyes az emberre. Egy szívbeteg már magától a dörgéstől is meghalhat, mivel szó szerint frászt kap, a légnyomás változása pedig több méterre is elrepítheti az embert. Utóbbi olyan, mint amikor elsuhan mellettünk egy gyorsvonat, ám a villám ereje jóval nagyobb.
Célpont a fej a vízben
A nyári viharok különösen veszélyesek a strandokon, vízpartokon. A vízmolekulák megkönnyítik az elektromos töltés mozgását. Ezért egy tóban úszó ember, akinek csak a nedves feje látszik ki a vízből, ugyanolyan kiemelt célpontot jelent a felhőben lévő töltéseknek, mint egy vitorlás vagy a strandon álló fűzfa – figyelmeztet Dely. Ha vihar jön, rögtön ki kell menni a vízből, és olyan biztonságos helyet keresni, mint az öltöző vagy egy étterem fedett helye.
A fa sem jelent ugyanis biztonságot: az emberek rosszul gondolkodnak, amikor egy ilyen alatt keresnek menedéket. A fa tele van nedvességgel, hiszen edénynyalábjai folyamatosan szállítják a vizet a gyökerektől a levelekig. Emiatt a villámáram végigfut az egész fán, sőt még a gyökereken is.
– Ha valaki nem a fa alatt áll, hanem tőle például három méterre, akkor is veszélyben van, ugyanis a föld alatt futó, vízszintesen elterülő gyökerek is viszik az áramot. Az az ember, aki éppen ott áll, a talpán keresztül fogja megkapni a villámáram miatt fellépő, hatalmas feszültségütést. Akit ilyen ér, az nagy valószínűséggel meghal, mivel egy szívbeteg embernél már a 100 milliamper is végzetes lehet. Ezzel szemben villámcsapáskor 15-20 ezer amper értékű áramról beszélünk. Erre még rájön a szörnyű hő- és hanghatás, amitől az emberek rosszul lesznek, illetve a légnyomás. Óriási szerencséje van annak, aki ezt túléli – taglalja a szakértő.
Feküdjön le a mezőn!
Nem véletlenül mondják szakértők, hogy ha nincs más lehetőség, egyszerűen csak feküdjön a földre az ember a fáktól messze, így kicsi az esély arra, hogy komolyabb baja legyen – azon kívül, hogy bőrig ázik.
– Régebben a földművesek is ezt a taktikát választották. A fáktól körülbelül tíz méterre lefeküdtek a földre, és megvárták a zivatar végét. A nyílt mezőn sétáló ember halálos veszélynek van kitéve, ezért érdemes inkább lefeküdnie, és bár jól elázik, de túléli – tanácsolja a villámvédelmi szakértő.
Nincs gond, ha a közelben van az autónk, akkor csak be kell ülni, és meg kell várni míg a vihar továbbáll. A kocsi ugyanis tökéletesen elvezeti az áramot. De itt is érdemes elkerülni a fás környezetet, nehogy rázuhanjon egy. Inkább a szabad ég alatt parkoljon az autó, biztos távolságban a fáktól!
