Nem véletlenül írják rá egy termékre, hogy kutyának vagy macskának való, hiszen más az összetevője, és lehet, hogy más eljárással is készül, mint az embereknek szánt. De mi van akkor, ha valaki mégis állatoknak szánt árukat próbál ki magán?
Forrás: iStock
Ahogy az embereknek előállított termékeknél, úgy az állatokénál is szigorú szabályoknak kell megfelelniük a gyártóknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugodt szívvel használhatjuk – mondjuk – a kutyáknak kifejlesztett dolgokat, még akkor sem, ha ezzel pénzt lehet spórolni.
Amerikai katonák kipróbáltak kutyáknak való nyakörveket, hogy megszabaduljanak az őket megrohamozó szúnyogokhadaktól. Vagy a ruhájukra vagy közvetlenül a csupasz karjukra, lábukra te-kerték ôket. Rossz ötletnek bizonyult: a katonák bőrén gyulladás és allergiás reakciók jelentek meg. Emellett rosszul is lettek: volt, aki nyáladzott, más remegett, de görcsök is előfordultak.
A blöki nem izzad
Azok a szúnyog-, kullancs- és bolhairtó nyakörvek, amik normál esetben semmilyen problémát nem okoznak a kutyának, nagyon is okoznak az embernek.
– Ezek a nyakörvek piretroid-származékokat tartalmaznak, amik nagyon sok rovaritószer hatóanyaga, például a csótányokat is ezekkel irtják – magyarázza dr. Tilly Péter, az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. szakembere. – A melegvérűekre semmilyen hatásuk nincs, egészen addig, amíg a bőrről be nem kerülnek a véráramba vagy a bélcsatornába. A katonák esetében az volt a probléma, hogy megizzadt a bőrük, ezáltal megváltozott a nyakörv hatóanyagleadása, és az izzadt bôrön keresztül már bejutottak az egyébként ártalmatlan anyagok a keringésükbe. És innentől kezdve már az emberekben is képesek elindítani ugyanazokat az idegrendszeri változásokat, amelyek miatt a rovarok is elpusztulnak.
A kutyáknál azért nem okoznak problémát ezek a szerek, mivel ők nem izzadnak, helyette lihegéssel hűtik magukat. Náluk ezek a hatóanyagok a faggyúmirigyek által termelt lipidekben oszlanak el a bôr felszínén és a szôrzetben, nem jutnak be a szervezetbe.
A szőrsampon más
Bár kevésbé veszélyes, kutyasamponnal sem érdemes rendszeresen hajat mosni, bármennyire is selymes lesz tőle Buksi bundája.
– Nem egyforma a két bôr pH-értéke. Az ember 5,5 pH-val, enyhén savas bőrrel él, a kutya viszont fajtától függően 6,2-6,7 pH-val. Kárt nem valószínű, hogy okoz, ha az ember egyszer kipróbálja a kutyasampont, ám huzamosabb ideig nem érdemes ezekkel élni. A kullancs- és bolhairtó fajtákat pedig egyáltalán nem ildomos használni, mivel ugyanolyan hatásuk van, mint a nyakörveknek – hívja fel a figyelmet dr. Tilly.
A samponnál jóval ártalmatlanabb ránk nézve a kutyáknak, macskáknak gyártott élelmiszer, így ha valaki ráfanyalodik, nyugodtan megeheti. Az előállításuknál hasonló élelmiszer-biztonsági előírásokat kell betartani, mint az emberi élelmiszereknél, tehát nem kerülhet bele kórokozó és semmilyen káros anyag. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy az állatoknak gyártott élelmiszerek általában a vágóhidak nyesedékeiből készülnek.
Állati tabletták
Ma már sok olyan gyógyszer-hatóanyagot használnak az állatgyógyászatban, amit korábban az embereknek fejlesztettek ki. Ugyanakkor nem mindegy a dózis, ahogyan más mennyiség kell egy kis- és egy nagytestű állatnak is.
– Az Algopyrin-injekciót is használják az állatgyógyászatban úgy, hogy minimális változtatást csináltak rajta. Van olyan immunerősítő is, ami laskagomba-kivonatból készül, ezt a gyártó 95 százalékban embereknek adja el, tehát állatnak és embernek egyaránt jó. Viszont vannak olyan hatóanyagok, amikre az ember érzékeny, másokat meg az állatok nem bírnak – figyelmeztet a szakértő. Végső következtetés: miként másoknak felírt gyógyszereket sem javasolt beszednünk saját szakállunkra, úgy nem ildomos az állatokét sem.
