<p>„Kis lépés ez egy embernek, de óriási az emberiségnek” – gondolta volna, hogy elsőként nem is ez a mondat hangzott el? A Bors összeszedte a holdraszállás legérdekesebb részleteit.</p>
Kerek 50 éve, 1969. július 20-án – greenwichi idő szerint 20.17-kor – lépett ember először a Holdra.
1.96 zacskó ürüléket hagytunk ott
Az űrhajó kabinjában már nem fért el a mosdó, ezért az emberek zacskókba végezték el a dolgukat, amiket aztán otthagytak. Még az űrkutatók sem tudták előre, pontosan hogyan fogják elvégezni a dolgukat az űrhajósok a súlytalanság állapotában. A zsákok mellett különböző eszközök, egy pár űrhajósbakancs, és két darab golflabda is van az égitesten.
2.Mérnökként nézte
Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan sem maradt le a történelmi pillanat élő közvetítéséről. Akkor még fiatal mérnökhallgatóként ünnepelte az eseményt, mire tíz évvel később első magyarként ő maga is kiléphetett a világűrbe.
3.Nem is azt mondta
Mivel a Holdon nincs víz, sem szél, nincs semmi, ami módosíthatna a felszínén. A szakértők szerint ezért napjainkban szinte ugyanúgy néz ki, mint pár millió évvel ezelőtt. Pontosan emiatt Neil Armstrong lábnyoma állítólag a mai napig látszik a porban. Ám amikor kilépett, valójában nem azt mondta elsőként, hogy „kis lépés ez az emberiségnek, de óriási lépés nekünk”, hanem azt, hogy „itt olyan szürke minden”.
4.Elfogyott az üzemanyag
Amikor az egyik űrhajóból lelógó érzékelőpálca elérte a Hold talaját, a parancsnoknak, vagyis Armstrongnak ki kellett volna kapcsolnia a hajtóművet, azonban ez nem történt meg. Emiatt a tartályban összesen 20 másodpercre elég üzemanyag maradt.
5.Hot dogot ettek leszállás után
Neil Armstrong és Buzz Aldrin a leszállás utáni első étkezése egy-egy hot dog volt. Ezután körülbelül 2,5–3 órán keresztül készültek arra, hogy kilépjenek a felszínre, majd egy 2 óra 31 perces sétát tegyenek az égitesten.
6.Nyugalom Bázis
Az első holdraszállás pontos helyét a Hold-térképeken is jelölik. Ennek neve Statio Tranquillitatis, azaz Nyugalom Bázis. Három darab, nagyobb távcsővel is látható krátert is elneveztek, mindegyik egy élő űrhajósról kapta a nevét.
7.Fáradtság
Bár az első űrséta nem tartott sokáig, mielőtt a személyzet hazajöhetett volna, egy tízórás pihenésre küldte őket az irányítás. Erre azért volt szükség, mert a 3 fős személyzet szinte alig aludt valamit. A holdfelszíni alvás sem sikerült jól Armstrongnak, ezért már közel 40 órája ébren volt.
8.Karantén
Mivel még az emberiségnek ismeretlen volt a világűr, ezért meg volt annak a veszélye, hogy az űrhajósok valamilyen, eddig ismeretlen fertőzéssel térnek haza. 1969. július 24-én landoltak a Csendes-óceánban, azonban ekkor rögtön egy lakókonténerbe zárták őket. Aztán Houstonban egy egész, elzárt épületet kaptak, ahonnan a megfigyelések után augusztus 13-án engedték ki csak őket. Ekkor érintkezhettek először rendesen az emberekkel.
9.Nem volt B tervük
A holdraszállás legveszélyesebb része az volt, amikor a két űrhajósnak vissza kellett kapcsolódni a Hold körül keringő kompra. Ha ez nem sikerült volna, Armstrong és Aldrin visszament volna a Holdra,vagy éhen halnak, vagy önkezűleg vetnek véget az életüknek, ugyanis a központ nem készült mentőakcióval. Az amerikai elnöknek a gratuláló beszéde mellett előre megírták azt is, amit az özvegyeknek kellett volna elmondania.
10.Folyamatosan távolodik
Minden évben körülbelül 3,8 centiméterrel távolabb van a Földtől a Hold. Most 348 ezer kilométerre van, azonban számítások szerint a keletkezésekor csak 20–25 ezer kilométerre volt.
Függünk tőle
A Hold nélkül egy földi nap csak 6–8 órából állna, és 1 év körülbelül 1100–1400 nap lenne a 365 helyett. Azonban a Föld nélkül a Hold is tejesen másképpen forogna, mint most.
