Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy beteg kisgyerekként milyen megnyugtató volt édesanyjuk érintése, szinte gyógyulást jelentett, ha a fájó arcra vagy más testrészre tette a kezét.
Forrás: iStock
Ma már hihetetlennek hangzik, hogy egykor létezett kézrátétellel való gyógyítás, ami a természeti népeknél ma is él, és Európában vannak, akik ma is alkalmazzák.
A kézrátétel a magyar nyelv értelmező szótára szerint a babonás gyógyító eljárásnak az a mozzanata, amikor a beteg testrészt kézzel megérintik. A javasasszonyok ugyanis a régi időkben kézrátétellel és ráolvasással gyógyítottak. Az egyházi tanokból is ismert a kézrátétel fogalma, mint bizonyos vallásos szertartások egyik mozzanata.
Lehet-e gyógyítani ezzel a módszerrel, vagy csak átverés, szemfényvesztés az egész? Érdekes elgondolkodni azon, hogy a gyógyítás folyamatát ma is kezelésnek nevezzük – amiben benne van a kéz szó.
Az érintésnek minden ember életében szerepe van: fizikailag és lelkileg is más a hatása egy gyengéd vagy egy durva érintésnek, simogatásnak vagy ütésnek. Egyes vélemények szerint az érintés valóban gyógyíthat, ha valaki megtanulja a módját.
Az európai kultúrában az egyik ilyen „paragyógyító” Jézus volt, akinek csodás tetteit a Biblia is megörökítette.
A gyógyításait sokszor egy mondattal végezte úgy, hogy nem is látta a beteget, hanem aki kérte tőle, annak mondta, hogy „Menj, már meggyógyult!” vagy „Menj, legyen úgy, ahogy hitted!” Sok esetben leírják az evangélisták, hogy szigorúan megtiltotta, hogy terjesszék gyógyulásuk hírét. A legtöbb esetben azonban kitudódtak a csodálatos gyógyulások, és Jézust mindenfelé kíváncsiak, hívők és gyógyulni vágyók tömege kísérte. Jézus sokakból űzte ki az ördögöt, például Mária Magdolnából egyenesen hetet. Meggyógyította a leprásokat, a bénákat, feltámasztotta a halottakat.
A keresztény hívők a csodákra úgy tekintenek, mint Isten kinyilatkoztatására és dicsőségére. Más vallások követői, illetve a nem hívő emberek véleménye szerint viszont a keresztények által csodának tekintett események vagy meg sem történtek, vagy természetes magyarázatuk van.
Ősi gyökerek
Az ókortól léteznek arra utalások, hogy a régi korokban – különösen az európai középkorban – mindig akadt néhány híres gyógyító, aki csak megérintette a beteget, és már ezzel segített az állapotán. A hivatalos orvostudomány általában vásári mutatványnak próbálta beállítani ezeket az eseteket, „csodákat”, aminek az az eredete, hogy a régi korokban e gyógyítók legtöbbször a vásárokon, sokadalmakon jelentek meg, de nem azért, hogy szórakoztassák a népet, hanem mert itt találkozhattak tömeggel, és benne az esetleges rászorulókkal.
Az is tény, hogy régen szinte mindenki vallásos volt, és ha valami különös képességet tapasztalt magában vagy másban, azt Istentől eredőnek tekintette. Ebből következik, hogy a betegek is ugyanígy vélekedtek.
Elöljárók, előre!
Hosszú ideig élt a hit, hogy nemcsak a gyógyítók és a szentek, hanem a magas méltóságot viselő elöljárók is képesek kézrátéttel hatni. Ezért alakult ki az a szokás a középkorban, hogy a királynak, illetve az egyházi főméltóságoknak, pápának, püspöknek, szinte kötelező volt bizonyos ünnepnapokon megérinteniük minden elébük járuló beteget, annak ellenére, hogy semmiféle gyógyító képességgel, illetve ilyen szándékkal nem
rendelkeztek. A közhiedelemben ugyanis az élt, hogy a rangjuk miatt már a puszta érintésük is enyhíti majd a bajokat.
Érzik a hatást
A kézrátételes gyógyításkor a betegek – elmondásuk szerint – a kezek melegségét, a gyógyító kéz alatt képződő hőt érzik. Többen a bőrük alatt is érzik a melegséget, amit speciális, hőtérképet kirajzoló felvételeken meg is lehet figyelni, akár a kezektől távolabb is. A gyógyító keze körül a hőmérséklet jelentősen megnő-
het, akár 42 fok fölötti is lehet – mintha erős láza lenne, de nincsen.
Az érzékenyebb emberek nemcsak melegséget éreznek a kézrátételes gyógyítás közben, hanem bizsergést is, mely a testük más területére is szétterjed.
Sok a kókler
A nyolcvanas évek legendás gyógyítója, Clive Harris után nagyon sok orosz, ázsiai, latin-amerikai és más „érintő” bukkant fel világszerte. Vannak, akik hisznek bennük, mások nem. Nagyon sokan vannak olyanok is, akik például a televízión keresztüli távgyógyításban is hisznek, ezt mutatja a rengeteg betelefonáló…