Jóval kisebb mértékben befolyásolja az idôjárás a repülést, mint azt az átlagember gondolja.
Aki szokta figyelni a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmát, annak feltűnhetett, hogy korántsem egyenletes egy adott napon belül. Van, amikor pár perces „követési távolsággal” 10-20 járat is elstartol egymás után, majd csend, és órákon keresztül nem indul egy gép sem – egészen a következő „nagyüzemig”. A Bors utánajárt, miért van ez így.
Reggel hatkor indul az első löket
A budapesti repülőtér egyik fő használója a WizzAir légitársaság, de manapság már a Ryanairnek is egyre több járata érkezik ide – tudta meg a Bors Menráth Gábortól, a HungaroControl Zrt. terminálirányítási osztályvezetőjétől.
– E légitársaságok menetrendjének megfelelően reggel hat és hét óra között kirajzanak a repülőgépek, ezt nevezik első löketnek – magyarázta a szakember. – Megjárják Európát, majd azonnal vissza is jönnek, tankolnak, majd újra útra kelnek. A forgalom ritmusát ez a fluktuáció eredményezi.
A menetrend szinte napról napra ugyanaz, de sok olyan járat is van, amelyik nem közlekedik mindennap. Nyáron amiatt is előfordulhat több repülő az égen, mert ilyenkor sok turistajárat indul Budapestről.
Zivatarfelhőbe repülni tilos!
A kisebb forgalmú repülőtereken, mint amilyen például a debreceni, a légitársaságok gépei „szabadon” indulnak és érkeznek. Ám a közepes nagyságú repülőterekre – ilyen a budapesti is – érkező gépek esetében már legalább egy nappal előtte jelezni kell az úgynevezett koordinációs csoportnak, hogy mikor szándékoznak landolni. Az időpontokról természetesen minden esetben tudnia kell a kiszolgáló (azaz az indító) repülőtér koordinációs osztályának is.
Sokan gondolják úgy, hogy a szélsőséges időjárási körülmények befolyásolják a légi forgalmat, ám ez nem minden esetben van így. Bizonyos helyzetek, például nyáron a zivatarok, télen pedig a rossz látási körülmények és a havazás megnehezítik a le-, illetve a felszállást, és késleltethetik a légi járművek menetrend szerinti üzemelését, de magában a menetrendben nem okoznak változást. Fontos alapszabály: zivatarfelhőbe nem repülhet bele a repülőgép, mert ez komoly veszélyt is jelenthet – mondta a Borsnak Gábor.
Másfél óra meló, másfél óra pihenő
A gépek le- és felszállását az ötven méter magas irányítótoronyból koordinálják a szakemberek. Itt maximum öt ember dolgozhat egyszerre, és másfél vagy kétórás blokkokban váltják egymást. Mivel munkájuk nagy felelősséggel jár, a másfél órás munkavégzést a legtöbb esetben ugyanilyen hosszúságú pihenőidő követi. A munkával töltött másfél órás blokkokban még mosdóba sem lehet elmenni.
– A négy irányító munkáját egy supervisor felügyeli. Ő dönti el, hogy az aznapra beosztott irányítók mikor, milyen pozícióban dolgoznak majd. Ez alapvetően a forgalomtól függ. Az aktuális tervezett forgalmat mindig egy nappal előbb tudjuk meg – avatta be a Borsot Menráth Gábor.
Ha mindkét futópálya üzemel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, akkor óránként 60 repülőgép (30 induló és 30 érkező) irányítására lenne kapacitásuk, de ennél jelenleg azért kevesebb gépet kezelnek. Éjfél és reggel öt óra között, tehát az úgynevezett mélyalvási időszakban pedig maximum hat gépmozgás tervezhető, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják a gépek a reptérhez közel élő emberek pihenését.
