Festett körmök, kirúzsozott száj vagy éppenséggel túl divatos ruha – a kislányok igyekeznek lemásolni anyjuk szokásait, de a környezetük, a tévé és az internet is hatással van rájuk. Mégis mikortól jó szabadjára engedni a gyerekeket?
Tegnap délután a negyedik osztályos kislányommal a Belvárosban sétáltunk. Találkoztunk egy osztálytársával, meghökkentő volt a látvány. A kislánynak hosszú felragasztott körmei voltak. Azt hittem, dobok egy hátast, én sosem engednék meg a gyerekemnek ilyesmit – mesélte egy anyuka a Borsnak. A gyermek személyiségfejlődésében kitüntetett helye van az utánzásnak. A gyerekek így sajátítják el a nyelvet, de például a magatartásformákat is. A kicsik általában azokat utánozzák, akiket szeretnek, tehát elsősorban a szüleiket, testvéreiket. Amikor új környezetbe kerülnek, az óvónőt, a tanítónőt, de később akár filmekben szereplő karaktereket is másolhatnak.
Kell a magyarázat
Ugye, ismerős helyzet, hogy a kislány felveszi anya magassarkúját, sminkel vagy matricákat ragaszt a körmére? De ugyanígy szeretné megtapasztalni a gyerek apa sörének ízét vagy cigarettáját, de könnyedén eltanulhatja az agresszivitását is.
– Mindig lesz olyan, hogy a gyermek nem akarja megérteni, a szülő miért nem viszi el műkörmöt csináltatni, mikor neki is van. Nem elég elintézni azzal, hogy „te még gyerek vagy”, vagy „nem lehet és kész, ne hisztizz!”. Itt is érvényesül az, hogy a gyereknek szüksége van a szülő általi horgonyokra: az optimális kontrollra és az életkorához illeszkedő nyelven közölt, érzelmi biztonságot adó magyarázatra – tudta meg a Bors Szirtes Lili tanácsadó szakpszichológustól.
Fontosak a szabályok
A gyerekek legkönnyebben a külsőségeket tudják másolni, ráadásul ezek masszívan jelen vannak a divatcégek reklámjaiban, a kirakatokban de akár közvetlenül a családban is.
– Egyre kevésbé éles a határ a divatházak felnőtt- és gyermekosztályának kínálata között, mintegy arra buzdítva a szülőket, hogy önmagukhoz hasonlatossá öltöztessék porontyaikat. A felnőtt-tevékenységek próbálgatása óvodáskorúaknál szerepjátékban, öltözködésben a gyermeki fejlődés velejárója – magyarázza a szakember. Univerzális igazságok nincsenek, minden családban más és más szabályrendszerek működnek. – Fontos, hogy legyenek korlátok, és a szülők beszélgessenek róla. Az, hogy anya–lánya csinál egy közös programot, ami akár lehet a körömlakkozás is, akár még jó is lehet, csak tudja a gyerek, hogy mikor mit szabad. Ha azonban a szülő támogatja, még akkor is, ha tudja, hogy szabályokat hág át vele (műköröm, festett haj az iskolában), akkor azzal konfliktus céltáblájává válhat a gyerek a közösségében, nem beszélve arról, hogy erôsítheti azt is a gyerekben, hogy ezektôl válik értékessé – magyarázta el a pszichológus a Borsnak.
Magától jöhet az igény
És mi a helyzet a fürdőruha nélkül strandoló gyerekekkel? A szakember szerint kisgyermekkorban a pucérkodás csak egy kényelmi funkció, ami nem vezet komoly problémához, hiszen kisiskolás korra a gyerekekben kialakul a szemérmesség.
– Az, hogy a kisgyermek a strandon meztelenül futkározik és homokozik, természetes és nagyon is kényelmes. A nemi szerepek bevésődésével párhuzamosan, az éntudat erősödésével és a média testideálokról való megkerülhetetlen üzenete folytán iskoláskor előtt már maguktól is jön az igény a test eltakarására, ha pedig nem, akkor a szülő segítsen benne. Itt is nagy szerep jut a szülőknek, hogy ez a váltás ne szégyenből táplálkozzon, hanem önállóságot erősítő izgalmas út legyen számára – mondta el a pszichológus.
