Bárkivel megtörténhetett már, hogy nagyon készült mondjuk egy kirándulásra, aztán mégsem ment el – majd kiderült, hogy valami nem volt rendben a túrán. Ilyenkor mondjuk, hogy a hatodik érzéke súgta meg neki, hogy ne menjen el.
Forrás: iStock
A rossz mellett a várható jó is „megérezhető”, hiszen olyan is előfordul, hogy valahova úgy megyünk el, hogy nagyon nincs kedvünk hozzá, de valami mégis odavonz minket, és jól sikerül a buli. Egyesek szerint a „hatodik érzék súgta” mondás csak egy közhely, amit nem a meggyőződés táplál, hanem a megszokás, sokakat viszont komolyan foglalkoztat a hatodik érzék megléte.
Az öt érzék – látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás – elképzelése az ókori görögökig, Arisztotelészig nyúlik vissza. Mivel az ember ősidők óta rendelkezik a megérzés képességével, egyes tudósok úgy vélik, hogy létezik a hatodik érzék is. Ez egyfajta spirituális érzékként definiálható, melyet az ember valaha a mindennapjai során használt, ám egy idő után – a technika és a kommunikációs eszközök fejlődésével – már nem volt rá szükség, ezért az elgyengült, eltűnt.
Megfoghatatlansága miatt a hatodik érzék működését nehéz tanulmányozni, de annyi megállapítható, hogy a legösszetettebb érzékelés. Magában foglalja a telepátiát, a víziókat múltról és jövőről, az auraészlelést, az energiaközvetítést, sőt mások gondolatának meghallását is. A hatodik érzék a gondolat erejével, a távolságot is áthidalóan működik. Fizikailag érzékelhetetlen, ám ez nem jelenti azt, hogy nem létezik. Láthatatlansága hasonló a sorsot befolyásoló külső erőkéhez: nem érhető tetten, hogyan hat, de egyszer csak meglesz az eredménye.
A hatodik érzék nem más, mint egy megérzés, ami megváltoztatja az ember véleményét, döntéseit és akár a jövőjét is.
Az agy rengeteg olyan információt fogad be, amelyet nem fogunk fel tudatos szinten. Ezek a képek, hangok, jelek a másodperc tört része alatt suhannak el mellettünk, és ahhoz nem elég jelentősek, hogy tudatos nyomot hagyjanak bennünk, de emlékezetünkben megmaradnak, és segítséget nyújtanak a „hatodik érzékünk” működéséhez. Vizsgálatok szerint a nők fölényesen vezetnek a férfiak előtt: náluk egy-egy ingerre 12-15 agyi terület aktiválódik, míg a férfiak esetében csupán öt-hat.
A nőknél a két agyfélteke között jobb a kapcsolat, épp ezért hatékonyabb a logika és az érzelmek együttműködése. A férfiaknál gyakran „megakad a fogaskerék”, ha kimerülnek a racionális érvek, míg a nők könnyebben hangolódnak rá a körülöttük lévő világ apró rezgéseire.
Gombóc a torokban, görcs a gyomorban – olyan jelek, amelyek segítenek eldönteni, mit is gondoljunk az adott helyzetről. Életünk során érzelmeket és tapasztalatokat gyűjtünk, és ha olyan szituációval vagy személlyel találkozunk, ami/aki egy korábbi tapasztalathoz hasonló érzelmet vált ki belőlünk, a szervezet azonnal, még a tudatos gondolatok előtt jelez.
Érdemes odafigyelni ezekre a jelekre, és ha fel is jegyezzük, hogy egy-egy esemény előtt milyen érzéseink voltak, és utána hogyan cselekedtünk, mi történt velünk, magunk is meggyőződhetünk arról, hogy működik-e a hatodik érzékünk.