"Harminc év után ma joggal lehetünk büszkék mindarra, amit 1989-ben elvégeztünk" - jelentette ki a köztársasági elnök az augusztus 20-ai tisztavatáson mondott beszédében kedden, Budapesten.
Áder János leszögezte: a magyarok sok álmából - demokrácia, többpártrendszer, szólásszabadság, az Európai Unióhoz való csatlakozás, NATO-tagság - valóság lett, néhánynak a beteljesülése azonban még várat magára.
Harminc esztendővel ezelőtt a szabadság magját vetettük el. 1989-ben visszatért a remény, hogy a haza végre újra a magyarok otthona lesz. Otthon, ahol a világot a szívünknek kedves módon rendezzük be, ahol magunk alkotjuk törvényeinket, és ahonnan kitessékeljük az idegen, barbár eszméket - mondta az államfő.
Olyan otthon, ahol félelem nélkül lehet élni, szabadon tanulni, becsülettel dolgozni, tisztességgel, hittel gyermeket nevelni - tette hozzá.
A köztársasági elnök leszögezte: a katonákon is múlik, "hogy hazánk olyan maradhasson, amilyennek Szent István megálmodta, amilyennek több mint ezer év magyarjai megtartották: hogy szabad, erős, független, európai ország lehessen".
Közölte: az ünnepnapok arra is intenek minket, "ne felejtsük, milyen sok közös erőfeszítésünk van mindabban, ami ma már természetes számunkra, hogy szabadságban élünk".
A néhai német kancellár, Helmut Kohl szavait idézve kijelentette: a magyarokat "mély szabadságvágyuk" teszi értékessé Európa számára.
"Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra" - idézte Helmut Kohlt az államfő, hozzátéve: "ez ma sincs másként".
Magyarságunk és európaiságunk több mint ezer esztendeje összetartozik - jelentette ki Áder János.
Az államfő azt mondta: harminc év után emlékezni kell március 15. első, félelem nélküli megünneplésére, az '56-os forradalmárok újratemetésére, a keletnémet menekültekre, a Magyar Távirati Iroda tudósítására, amelyben először nevezhette ismét Szent István ünnepének augusztus 20-át.
1989-ben "olyan országot teremtettünk, amelyet mindenestül a magunkénak mondhatunk", jogrendjét, intézményeit, írott és íratlan szabályait, hagyományait - jelentette ki a köztársasági elnök.
"1989 megtanította nekünk, hogy a szabadság nem ölünkbe pottyanó ajándék, hanem a közös munka gyümölcse" - fogalmazott.
Áder János szerint harminc év után joggal lehetünk büszkék "az aprólékos, kitartó munkára, ahogy tégláról, téglára bontottuk le a hazugság birodalmát, hogy helyén polgári demokráciát építsünk".
A honvédtisztjelöltekhez szólva az államfő azt mondta: a legtöbben 1989 után születtek azok közül, akik most ünnepélyesen esküt tesznek, tehát "fiatalabbak a visszaszerzett magyar szabadságnál".
Büszkén viselhetik azt a magyar címert, amely a "Szent Koronával hirdeti, hogy a mi történelmünk egy bátor királlyal kezdődött" - közölte.
Katonai esküjük arról szól, hogy a hazát az életük árán is megvédik - tette hozzá az elnök, kiemelve, hogy az élet árán is vállalt hűség a ragaszkodás végső bizonyítéka.
Áder János felidézte, hogy a tisztjelöltek elődei közül sokan vállalták Vörösmarty Szózatának parancsát az elmúlt századok során: "Itt élned, halnod kell".
Hozzátette, hogy a Szózatban a "jobb kor" bizodalma is ott van. Azé a koré, amikor már nem kell meghalni a szabadságért, de élni és dolgozni annál inkább kell érte - jelentette ki az államfő, kiemelve: "ezért a jobb korért küzdöttünk 1989-ben, ennek feltételeit teremtettük meg az elmúlt harminc esztendőben".
"Ennek a megőrzését kérjük most önöktől" - szólt a honvédtisztjelöltekhez az államfő, hozzátéve: a "jobb kor", a szabadság kora, közös életünk biztonsága az ő munkájától is függ.
Áder János hangsúlyozta: "hála első királyunknak és az őt követőknek, hála mindazoknak a magyaroknak, akik szabadságot és biztonságot teremtettek ebben a hazában".
Az államfő Deák Ferenc szavaival zárva beszédét úgy fogalmazott: "csak a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyújtani", (...) "a szabadság másokkal is megosztva nem fogy, hanem erősödik, s annál bizonyosabban áll, minél többen lehetnek részesei".
Roska Botond neurobiológus kapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést
Roska Botond neurobiológus kutatóorvos vehette át idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől kedden a Sándor-palotában.
Az államfő köszöntő beszédében azt mondta, államalapító királyunk ünnepén évről évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel - tudatosan vagy észrevétlenül - sokak boldogságát, boldogulását szolgálják.
A professzort méltatva Áder János úgy fogalmazott, a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít - de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak - mondta az államfő.
A hőség ellenére sok látogatót vonzott a Magyar Ízek Utcája és a Mesterségek Ünnepe Budapesten
A 33. Mesterségek Ünnepének idei kiemelt témája a lábbelikészítés, a díszvendég pedig Japán. A kedd este záruló rendezvényen egész napos színpadi programok, mesterség-bemutatók és népi játszóházak is várják a látogatókat.
A programok közül népszerű volt a Középpontban a Szegedi papucs című kiállítás, amelyen újragondolt lábbeliket, valamint a világ különféle részein hordott papucsokat tekinthettek meg az érdeklődők, és megismerkedhettek a szegedi papucs történetével is. Valamennyi bemutatott lábbeli kézműves termék, otthon vagy cipész által készített darab. A kiállításon a Néprajzi Múzeum archív fényképei mutatták be válogatást arab és japán papucsokból a Savoyai teraszon felállított sátorban.
Másutt a népi iparművészek kedvelt anyagából, a nemezből is készítettek papucsot, és Törökországból érkező mesterek papucsai közül is válogathattak az érdeklődők. A látogatók megismerkedhettek a csizmakészítéssel is, és nagy érdeklődés övezte Kovács Attila világbajnok miskolci cipészmester modelljeit is.
Az idei díszvendég Japán sátraihoz a lábbeliken kívül sok más dísztárgy is vonzotta a látogatókat, akik egymástól alig fértek oda, hogy láthassák az éppen alkotó művészeket. A japán mesterek bemutatták többek között a kimonók, a legyezők, a kimonók anyagából készülő apróbb tárgyak, a furosiki batyu, a kokesi baba és a kardok készítését, a kardforgatást, a papírmerítés és csináltak origamit is. A Savoyai teraszon japán ételeket és italokat is kínáltak a látogatóknak. Sokan érdeklődtek a folkkocsma programjai iránt , amelyet első alkalommal rendeztek meg. Itt egész nap karaokéval, mesemondókkal, énektanítással és táncházzal várták a felnőtteket.
A Magyar Ízek Utcájában, a Várkert Bazártól a Szilágyi Dezső térig, lehetett megkóstolni Magyarország tortáját, Magyarország cukormentes tortáját és a Szent István-napi kenyeret is. A Várkert Bazár előtt az utcán hosszú sorban álltak az emberek, hogy bejussanak az épületbe, ahol a tortaszeleteket lehetett megvásárolni. Magyarország tortája Tóth Norbert cukrászmester Boldogasszonycsipkéje lett, a Magyarország cukormentes tortája címet a szegedi A Cappella cukrászda Kicsi Gesztenyéje nyerte, amely szeletenként csupán 204 kalóriát tartalmaz. A Magyar Ízek Utcájában népszerű étel volt a lángos, a langalló, valamint a karcagi birkapörkölt, amelyre kígyózó sorok várakoztak.
