Óvodáskora óta madarakkal akart foglalkozni Kisteleki Gergely solymász. Nemcsak vadászik a ragadozómadarakkal, de bemutatókra is jár velük. A sérült szárnyasokat pedig megmenti és gondozza.
Réti sasnak öltözött
– Solymásznak születni kell – jelenti ki a Borsnak a 32 éves Gergely. – Nagyon sok lemondással jár, mellette egy normál „fizetős munkahely” nem igazán működik, és a családdal is nehéz egyeztetni. Ha felelősséget vállalunk egy madárért, akkor nem lehet neki azt mondani, hogy „bocs, ma nem érek rá röptetni”.
A fiatalember óvodáskorában látta a Gyöngyvirágtól lombhullásig című, 1953-as, Homoki Nagy István-féle természetfilmet. Háromévesen réti sasnak öltözött a jelmezbálra, ötesztendősen már eldöntötte, hogy solymász lesz.
– Nem minden ragadozómadárral lehet vadászni. Az ölyvek például, amik inkább dögevők, vagy a rágcsálókat keresik, nem alkalmasak arra, hogy fácánt vagy nyulat fogjanak el. Nálunk a legnépszerűbb vadászmadár a héja és a vándorsólyom – magyarázza a solymász.
Sportszerűbb fegyver
A törvény betűje szerint csak tenyésztett ragadozómadarakkal lehet foglalkozni, amit igazolni is tudni kell. Ez alól kivétel a természetben külön engedéllyel befogott héja és karvaly.
– Ha éjjel-nappal együtt vagyunk a még új madarunkkal, akkor akár egy héten belül kialakulhat a bizalom. Egymás gondolatának kitalálásához, hogy egy „kacsintásból” is megértsük egymást, ahhoz már több év szükséges – mondja Gergely.
Vadászni madárral – a tilalmi időn kívül – minden olyan vadra lehet, amire egyébként is: dolmányos varjúra, szarkára, szajkóra, tőkés récére, nyári lúdra, mezei nyúlra, üregi nyúlra, fácánra, fogolyra, sőt, szirti sassal még őzre és rókára is. A solymász szerint ragadozómadárral vadászni sokkal sportszerűbb is, mint puskával, mert az áldozatnak van lehetősége a védekezésre. Ráadásul a vadászmadaraknak szükségük is van erre a tevékenységre, mert évmilliók óta ezt csinálják, és nem szabad ettől őket megfosztani.
A vadászat biznisz
– Ha megnyitjuk például az elejtett nyulat, akkor a vadászmadár falatozhat belőle, de ő ahhoz szokott hozzá, hogy ne zsákmányból lakjon jól, hanem abból, amit cserébe adunk neki érte. Amikor a nyúl kilehelte a lelkét, akkor leülnek mellé, és várják, hogy mit kapnak érte a tarisznyámból. A vadászatot biznisznek tekintik. A szarkát például élve adják át, amit én utána meggyűrűzök és elengedek, vagyis nem okoznak nekik sebesülést. A nyúllal már birkózás van, ott fizikailag kivitelezhetetlen, hogy a madár ne ölje meg, ha már megragadta a zsákmányt, de a nyúl tízből kilenc esetben lerúgja magáról – meséli a solymász, akit sérült madarak mentéséhez is gyakran hívnak.
Az viszonylag kevessé köztudott, hogy sokszor segítenek vadászok is a sérült madarak mentésében. Gergelyt évente körülbelül kétszáz madár miatt keresik meg, most például van nála varjú, vadliba és kormorán is. A sérült madarak befogásánál egyébként nagyon óvatosnak kell lenni, mert ösztönösen védekeznek.
– Ezt jó jelként kell értékelni, mert azt jelzi, hogy még jó fizikai állapotban vannak. Ha nagyon hagyják magukat, akkor nagy baj lehet. Ilyenkor arra kell vigyáznom, hogy nagyobb sérülésük ne legyen – avat be minket a szakember.
Nem köszönik meg
– A legszerencsésebb sötétben befogni a madarat, olyankor egy elemlámpával rávilágítok, megjegyzem, hogyan helyezkedett el, és sötétben nyúlok hozzá – folytatja. – De vigyázni kell, hogy ne törjön el olyan tolla, ami miatt meg kell várni a következő évi vedlést. Gyakran ő fog meg engem hamarabb, mert a madár nem a csőrével védekezik, hanem a lábával, a karmaival. A ragadozómadár is ezt használja a vadászatnál, a csőrét pedig csak evésre vagy hogy játsszon a szakállammal. A sérült madár, persze, nem tudja, hogy segíteni akarok. A szabadon engedésnél sem jön vissza egy búcsúkörre megköszönni, amit tett érte az ember, hanem örül, hogy sikerült végre kiszabadulnia.
Aktívan dolgozó madár Gergelynél csak öt van. Azt mondja, ennyivel még ki lehet alakítani bensőséges kapcsolatot. Velük az őszi-téli időszakban mindennap kell menni vadászni, ez alól csak akkor van kivétel, amikor előadásokra, bemutatókra megy velük, de repülni ott is tudnak.
– Tavasszal, nyáron nem vadászunk a tilalom miatt. Olyankor ők sem akarnak annyit mozogni. Ráadásul ha kapnak egy nyúlcombot, akkor két napig még mozdulni se nagyon akarnak, inkább pihennek – zárja a solymász.
