Bár mindig ilyenkor vannak tele velük a híradások, hullócsillagokat nem csak augusztusban lehet megfigyelni. Ha egy derült éjszaka mesterséges fénytől védett helyen nem a cipőnk orrát bámuljuk, hanem az eget kémleljük, óránként egyet-kettőt biztosan láthatunk.
Őrült tempóban
Az augusztusi csillaghullás időszaka azért ilyen közkedvelt, mert sokkal sűrűbben lehet hullócsillagot észlelni, ráadásul nyáron szívesebben múlatja az ember az időt a szabadban. Ami pedig a mennyiséget illeti: azért van ilyen sok hullócsillag augusztusban, mert a Föld ekkor halad keresztül a Perseidák nevű meteorrajon. A hullócsillagoknak tehát közvetlenül semmi köze nincs a csillagokhoz, hiszen nem csillagok „potyognak le”. A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap sem hullik sehova – szerencsére.
– Amiket a köznyelv hullócsillagnak nevez, kő- és pordarabok, azaz meteoroidok. Vannak, amik hintőporszemcse méretűek, meg vannak olyanok, amik autó- vagy épp házméretűek – magyarázta a Borsnak Szűcs László, a Kecskeméti Planetárium tudománykommunikátora. – Ezek szabadon száguldoznak a világűrben kozmikus sebességgel: 40-50 kilométert tesznek meg másodpercenként. Ha ezzel az őrült nagy tempóval összeütköznek a Föld légkörével, akkor egyszerűen felizzanak és elpárolognak. Ahogy becsapódnak a légkörbe, fölmelegítik a levegőt, amire az úgy reagál, hogy világítani kezd. Tehát tulajdonképpen mi a körülöttük lévő levegőt látjuk világítani, pont úgy, ahogy a fénycsövekben lévô gázt. Abban a pillanatban, ahogy visszahűl a levegő, már nem is látjuk tovább ezt az égi tüneményt. Az autóméretű szikladarabok, persze fényesebb tűzgömbjelenséget produkálnak. Ebben az időszakban ilyet is lehet tapasztalni.
Üstökös az anyukájuk
De hogyan keletkeznek a meteoroidok? Képzeljünk el egy Budapest-méretű, jó piszkos hógolyót, ami összefagyott jég, gáz, közte kőzetanyagokkal és fémszemcsékkel. Na, ezek az üstökösök. Ezek nagyon távol laknak a Naptól, és évmilliárdokig semmi sem történik velük, de külső hatásra elkezdhetnek közeledni csillagunkhoz. Ez akár több millió évig is eltarthat, mígnem egyszer egy ilyen eléri a Jupiter pályáját. Ekkor elkezd fölmelegedni, és mint a fagyi, olvadni kezd. Az olvadás hatására leválnak a kőzetszemcsék is. Ezek szépen lassan lemaradnak az üstökösről, mert a napszél lefújja őket.
– Épp attól lesz látható az üstökös, hogy elkezd felolvadni, ekkor látjuk mi csóvának mindazt, ami vele együtt száguld tovább. Ha minden jól megy, megkerüli a Napot, és visszamegy oda, ahonnan jött. Ahogyan az üstökös halad, teleszemeteli porszemcsékkel, jégdarabkákkal, kőzetszemcsékkel a pályáját. Ha a Föld ezen a teleszemetelt pályán áthalad, akkor tapasztalhatunk fokozottabb hullócsillag-tevékenységet – mutatott rá a szakember.
Csillagkép a névadó
Több mint húsz ilyen meteorraj van, és mindegyiknek ismerik a szülőüstökösét is. A Perseidák szülőüstököse a 109P Swift-Tuttle nevet kapta. Ez az üstökös 130 évente teszi tiszteletét nálunk, ilyenkor mindig teleszemeteli a környezetét, amivel „élteti” a Perseidákat. Akkor is megmarad egy meteorraj, ha egy üstökös megsemmisül, az általa hordott darabkák ugyanis továbbra is a pályáján fognak keringeni.
De miért Perseidák? Amikor áthalad a Föld egy üstökös szemetén, az égbolt egy meghatározott pontjából fröccsennek szét a hullócsillagok. Ez egy adott csillagkép helye, erről nevezik el a meteorrajt. Jelen esetben a Perseus csillagképről van szó, amihez az -ida végződést teszi a csillagászat, ez jelzi, hogy meteorrajról van szó.
Ami az üstökösök szemetéből eléri bolygónk felszínét, azt nevezzük meteoritnak. Felkutatásukra expedíciókat szoktak indítani, a megtalált darabokat vizsgálat után tudományos céllal múzeumokban helyezik el. Ezekre a felfedező utakra amatőrök jelentkezését is várják, akik így tudományos jelentőségű munkát végezhetnek.
Tilos eladni!
Ha valaki meteoritexpedícióra indul, jobb, ha tudja, hogy állampolgári kötelessége a talált darabot leadni az illetékeseknél. Tilos zsebre, netán pénzzé tenni!
– Sok országban, köztük Magyarországon sem hozható kereskedelmi forgalomba a talált meteorit, hiszen állami tulajdon. Felismerésük nem túl egyszerű, de gyanússá válhat egy kőzetdarab, ha nagyon elüt színben, formában a környezetében találhatóktól. Felülete szemcsés, égésnyomokat lehet látni rajta – sorolta Szűcs László.
A Kecskeméti Planetáriumban több darab is kuriózumnak számít. Van olyan, ami végsősoron a Holdról származik, és akad, ami a Marsról. Magyarországon vannak meteoritok a bakonybéli Pannon Csillagdában, a Zselici Csillagparkban, a fővárosi Magyar Természettudományi Múzeumban. A Bécsi Természettudományi Múzeumban többmázsás meteoritokat is őriznek.
Megfigyelők csillagban
Régen romantikus módon hálózsákokba bújva leste a meteorokat négy-öt ember. Csillagalakzatban feküdtek a csillagos égbolt alá, felosztva, ki melyik területét figyeli az égnek. Nem lehetett kis feladat egész éjszaka ébren maradni. És szükség volt egy írnokra, aki végképp nem szunyókálhatott el. Ő egy halványvörös fényű lámpánál egy füzetbe jegyezte le a megfigyelt eredményeket. Aki hullócsillagot látott, elmondta, melyik csillagképből melyik csillagkép felé haladt, és milyen fényes volt.
Hagyományőrzés címén csinálnak még hasonlót, de ma már az a sikk, hogy folyamatosan működő kamerák pásztázzák a csillagos eget. Ezek össze vannak kötve egy számítógéppel, ami egy szoftver segítségével tudja azonosítani a hullócsillagokat. Ez a módszer sokkal pontosabb. Ha pedig van egy fényesebb tűzgömb, és azt több földrajzi helyről látják, ki lehet számítani, hogy a darabjai hol értek földet.
