Búgó hangja, káprázatos külseje halhatatlan ikonná tette a végzet asszonyát, akiről már életében számos legenda keringett. A férfifalónak hitt Karády Katalin tényleg a nőkhöz vonzódott volna, és kémnek próbálták beszervezni?
A két háború közötti időszak legnagyobb filmsztárja kétségkívül Karády Katalin (1910–1990) volt. Egész életében a szeretetért küzdött, a férfiak és a közönség mégsem fogadta el olyannak, amilyen volt. Talán épp ezért énekelte a kultikussá vált dalát olyan kifejezően, hiszen magáról énekel a Hamvadó cigarettavég című dalában is. „Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el…”
Nők ezrei utánozták a cselédlány gyermekét
Mint egy igazi hollywoodi sztár, aki a miénk, ilyen volt Karády Katalin. Öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését nők ezrei igyekeztek utánozni. Már születése is rejtélyes: egy halála után felbukkant rokon azt állította, hogy Karády egy cselédlány szerelemgyereke volt, de titokban kellett tartani, mert a gyermek egy tehetős férfitól született, aki nem vállalhatta fel a szerelmüket. Titokban gondoskodott a kislányról és a nevére vette. A hétgyermekes családban felnőtt Karády csak általa juthatott el tanulni Svájcba és Hollandiába.
Már fiatalon a környék legszebb lányának tartották, huszonévesen házasságot kötött egy húsz évvel idősebb vámtiszttel, de a frigy zátonyra futott. A legenda úgy tartja, hogy a Karády művésznevet – hisz Kanczler Katalin Máriaként született – Egyed Zoltán újságíró adta neki. A Halálos tavasz (1939) óriási sikere után valóságos szexszimbólummá vált, karrierje ezután gyorsan beindult, kilenc év alatt húsz filmben kapott főszerepet.
Kis híján agyonverték, amiért kémnek hitték
Egyik legkitartóbb udvarlója a színésznőnek Ujszászy István tábornok volt, a Horthy-rendszer kémfőnöke. Már megismerkedésük után vásárolt neki egy budai villát – azt, amelyikben később Antall József, majd Horn Gyula miniszterelnök is élt –, el is jegyezte a színésznőt. Ráadásul épp akkoriban adták a mozik a legújabb filmjét, a Machitát (1943), amiben kémnőt alakított. 1944. április 18-án kémkedésért letartóztatta a Gestapo, három hónapig tartották fogva: többször megkínozták, kis híján agyonverték és kiverték a fogait.
Amikor elengedték, lakását kifosztva találta. Megviselték az események. Egyetlen reménye a vőlegénye viszontlátása volt, de a sors másképp akarta: a tábornokot az oroszok elhurcolták és megölték, de Karády sosem tudta meg, milyen körülmények között végeztek vele. A színésznő hónapokra ágynak esett, súlyos idegösszeomlást kapott. A sokat megélt Karády még a borzalmak ellenére is emberséges maradt. Gyerekcsoportot is mentett meg a kivégzéstől, sőt otthonában gondozta őket, amiért 2004-ben posztumusz kitüntetést is kapott.
Miniregényt írt róla a szerelmes politikus
Bár sokan összeboronálták a Halálos tavaszbeli partnerével, Jávor Pállal – a kor férfiidoljával –, Jávor akkor már házas volt. Elterjedt, hogy Karádyt még Winston Churchillt is megpróbálta elcsábítani a Balatonon, 1929-ben, amikor a lány mindössze 19 éves volt. Állítólag egy miniregényt is írt a későbbi brit miniszterelnök Balatoni nyár címmel, amelyben mesél a különleges románcról. A könyvnek azért nincs nyoma, mert a pletyka szerint Karády a pályája csúcsán a fordításokat bezúzatta.
Természetesen a hír kacsa, Churchill sohasem járt a Balatonon, ráadásul soha nem jelent meg ilyen címmel könyve. Ha ez még nem lenne elég, hogy sokan azt tartották Karádyról, hogy szerelmi viszonyba bonyolódott egy nővel. Miután disszidált Magyarországról, egykori házvezetőnőjével, Mohácsi Ilonával élt együtt. Ő volt mellette a halálos ágyánál is New Yorkban, és ő örökölte meg a hagyatékát is. 1990. február 8-án hunyt el. Budapesten ravatalozták fel, a Bazilikában, ahol rengetegen búcsúztatták, később a Farkasréti temetőbe temették el.
A végzet másik asszonya
