Nemcsak az iskola kezdődött el szeptemberben, hanem a hurrikánszezon is. Most a gyakran sújtott Florida felé közelít egy óriási természeti csapás. Vajon Magyarországon is aggódnunk kell? Különösen, hogy Európában tombolt már hurrikán.
Forrás: EPA
Óránként 285–300 kilométeres széllel, hét-nyolc méteres hullámokat korbácsolva éri el most Florida partjai a Dorian hurrikán. Hétfő estig öt halálos áldozatról érkezett jelentés a Bahama-szigetekről, az amerikai Virginia államban már szükségállapotot hirdetett a kormányzó. A még így szokatlanul lassan mozgó hurrikánt a meteorológusok változatlanul az idei év legpusztítóbb viharának minősítik. Tarthatunk hasonló nagyságú természeti csapástól?
14 éve már elérte Európát „Vince“
Az Országos Meteorológiai Szolgálat tavaly készített egy videót azt a kérdést boncolgatva, eljuthatnak-e a hurrikánok Magyarországra. A kérdésre a válasz az, hogy közvetetten igen, de megnyugtató, hogy mire ideérnek, addig annyira legyengülnek, hogy csak egy kis hidegfront lesz belőlük. A miérteket a Borsnak Pártai Lucia meteorológus magyarázta el.
– Hurrikán szárazföld belsejében nem alakul ki a fizikai természetétől fogva, ebből adódóan Európa belsejében sosem kell ettől tartani – jelenti már az elején a szakember, ám rögtön egy nem mindennapi jelenséget említ 2005-ből. – Október 10-én a Vince hurrikán Madeira szigetétől nyugatra jött létre. Nem volt erős, 1-es fokozatú volt, és aztán legyengült, végül Portugálián ért partot. Ez a hurrikán volt az első Európát elérő trópusi ciklon – fejtette ki a Borsnak Pártai Lucia.
Nem a sebesség az igazi gyilkos
A hurrikán – vagyis a trópusi ciklon– kialakulásához olyan tényezők járulnak hozzá, amelyekhez feltétlen fontos a megfelelően felmelegedett tengervíz és a pára. Nálunk, Magyarországon csak mérsékelt övi ciklonok tudnak kialakulni. Ezekben meleg- és hidegfrontok vannak.
– A trópusi ciklonokban ilyen frontokat nem tudunk elkülöníteni. Ezek általában több száz kilométer átmérőjű légköri képződmények. Ezek felhőörvényként viselkednek. A légnyomás belül a legalacsonyabb és belülről kifelé nő. Hurrikánok és tájfunok a trópusi éghajlati öv tizedik és huszadik szélességi köre között keletkeznek. A trópusi ciklon a hazánkban található mérsékelt ciklontól jelentősen eltérő képződmény.
Egy hurrikán átmérője általában több száz kilométertől akár másfél ezer kilométerig terjedhet. A trópusi ciklonban a levegő mozgása, vagyis a benne lévő forgás sebessége akár 350 kilométer per órás sebesség is lehet, ilyen most a napokban a floridai Dorian hurrikán. Ez azonban nem a haladási sebessége, hanem a benne lévő forgási sebesség. A haladás lehet akár mindössze 10–20 kilométeres óránkénti sebességű is. Nem ez a pusztító, hanem a benne lévő levegősebesség – magyarázza a Borsnak a meteorológus.
Hat csoportot ismerünk
1. Ciklon – a trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény
2. Hurrikán – a trópusi ciklon neve az Atlanti-óceán északi medencéjében
3. Tájfun – a trópusi ciklon neve a Távol-Keleten
4. Monszun – sok esőt hozó, tenger felől nyáron érkező szél
5. Tornádó – más néven forgószél, gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában
6. Orkán – 100 kilométer per órás sebességet túllépő széltípus. Ausztráliában fordul elő.
Parti szél fúj a Balatonnál
A szél egészen kis területen is megjelenhet. Ezek az úgynevezett helyi szelek. Ennek egyik fajtája a parti szél, ami a tavak és tengerek partján tapasztalható. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított: a tenger, óceán nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti széllel találkozhatunk a Balatonnál is.
