Jön az országos veszettség elleni vakcinázás! Október ötödikétől az érintett területeken tilos kiengedni az állatokat, és legeltetési tilalom lép életbe.
A veszett állatok nemcsak vadon élő társaikra veszélyesek, hanem a házi emlősállatokra is, sőt az ember is elkaphatja a gyógyíthatatlan betegséget, ezért rettentően fontos, hogy visszaszorítsák a fertőzést. Október ötödikétől az ország déli és keleti megyéiben repülőgépekről juttatják el az ellenszert a földekre.
A róka a ludas
A betegség fő hordozói a vörös rókák, amelyek a hideggel együtt érkeznek az emberek közelébe táplálék reményében.
Kezelésük abból áll, hogy a rókák számára vonzó étekbe veszettségvakcinát tesznek, majd azt terítik.
Harapással terjed
A veszettség agy- és gerincvelő-gyulladással járó, halálos betegség. Elsősorban a veszett állat harapásával vagy marásával terjed, a vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegítheti.
Azonnal kell az orvos
Ha megharapta, megkarmolta egy veszettnek tűnő állat, minél gyorsabban fertőtleníteni kell a sebet, és azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha ismeri az állatot, akkor az oltási könyvével együtt menjen doktorhoz. Ha egy kóbor állat harapta meg, akkor ezt tudassa a kezelőorvossal, aki a vizsgálatok után mérlegeli, hogy szükséges-e a sorozatoltás.
Kóma után jön a halál
A veszettség halálos kimenetelű az ember esetében is. A lappangási ideje több hónap, de év is lehet, és bár jellegzetes tünetei vannak, ha ezeket észleljük, a beteg már menthetetlen. A lappangási idő alatt a vírus elszaporodik a sebet körülvevő szövetekben, majd az idegek hálózatán keresztül a központi idegrendszerbe, végül az agyba jut, és ott rendkívül súlyos gyulladást okoz. Tünet lehet a láz, az álmatlanság, a hangulatingadozás, és a viselkedés is megváltozhat. A betegre szokatlan zavarodottság, ingerlékenység lehet jellemző. Ezután jönnek az izomgörcsök és a fokozott nyáltermelődés. A görcsök aztán elmúlnak, a beteg végtagjai megbénulnak, kómába esik, majd bekövetkezik a halál.
Mit csinál az állattal?
A legtöbb esetben valamilyen idegrendszeri tünet alakul ki a beteg állatban. Két formája van: a dühöngő és a csendes. Előbbi esetben először megváltozik az állat viselkedése, hirtelen ingerlékeny lesz, ilyenkor támadni szokott. Nyelési nehézségek alakulnak ki az idegbénulás miatt, tekintete kancsallá válik, az állkapcsa lóg. A végső szakaszban a test lebénul, és az állat néhány napon belül elpusztul. A csendes formában elmaradnak a dühöngési tünetek.
Párzáskor jól jön
Tél végén, január-februárban van a rókák párzási időszaka, ekkor több a verekedés is közöttük, így nagyobb eséllyel fertőzik meg egymást. Ezért kell ôsszel megkapniuk a vakcinát. A veszett rókák közel engedik magukhoz az embert, sőt, olykor még a simogatást is engedik. Egy egészséges róka, ha nem is ijed meg az embertől, teljesen közel soha nem engedi magához.
Ezek a tünetek árulkodnak a bajról
Kutya: gyakori a betegség csendes lefolyása, tompulttá válik, kitartóan rágja vagy nyalogatja a harapás helyét. Nem ismeri meg a gazdáját, rátámadhat az emberekre, képtelen nyelni, ezért csorog a nyál a szájából. Ezt szokták habzásnak hívni. Néhány nap után az állat lebénul és elpusztul.
Macska: a dühöngő forma jellemző, valamint kancsalság és nyáladzás. Bárkit és bármit megtámad, mielőtt végez vele a kór.
